MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. július 7.

Napirend: - 2. Jelentés a Csepel Autógyár, a Nagykőrösi Konzervgyár és a Budakalászi Textilgyár szakszervezeti munkájáról, különös tekintettel az üzemi tanácsok tevékenységére. - - Jelentés. 15–21.

Pl. a Prés és Kovácsoltáragyárból van ilyen tapasztalatunk.A ta tagok tevékenységét egyes esetekben a felügyeleti szervek helytelen intézkedései is kedvezőtlenül befolyásolják.Pl. a helyipar területére az volt a jellemző,hogy az üzeni tanácsülésen megállapodtak a nyere, ségrészesedés felosztásának arányában.A Megyei Tanács viszont a határozatot olyan értelemben megváltoztatta,hogy a vezetőállásunknak a döntéssel ellentétben jóval magasabb nyereségrészesedést biztositott. Az üzemi tanács tagjai,de az üzem dolgozói is kifogásolják az ilyen intézkedéseket,mivel az a határozattal ellentétes,ebben a kérdésben .döntési joga van az üzemi tanác3nak.Az ÉDOSZ-nál gazdasági vonalon pedig a tanács ipari osztályához tartozó sütőipari vállalatok vezetőivel szemben is igen bőkezű volt a Megyei Tanács ipari osztálya.Pl. ^a gödöllői Sütőipari Váll. igazgatója 3»ooo.- Pt-ot vett fel, a dolgozók viszont 13.9 napot kaptak- az több mint loo túlfizetést jelent.a Szentendrei Sütőipari Vállalat három gazdasági vezetője részére 6.000.- Pt-ot akartak tartalékolni,amivel az üb. nem értett egyet. Ilyen és hasonló jelenséggel több helyen is találkoztunk az emiitett' eseteken kivül.Többek között a Csepel Autógyárban is más mércével mértek a vezetőknek.Az ilyen jelenségekkel szemben a mi álláspontunk az, hogy ez a dolgozók jogainak a legdurvább megsértése,mivel a rendelet nem tesz különbséget vezetőállásu é3 fizikai dolgozó között ebben a kérdésben,A vezetőállásu dolgozók anyagi megbecsülése a nyereségrészesedésnél egyébként kifejezésre jut abban,hogy keresetüknek megfelelő ^ arányban részesednek a nyereségből,az emlitett jelenségekkel szembe viszont egyes kérdéseknél a gazdasági vezetők a dolgozók felé igen ragaszkodnak az üzemi tanács döntéséhez. A társadalmi tulajdon védelmével;, a munkafegyelem megszilárdításával kapcsolatos tennivalókat,illetve döntéseket szivesebben bizzák az üzemi tanácsokra,mint esetleg más hatáskörükben tartozó feladatokat .Ezen tulmenőleg pedig sok esetben direkt kihangsúlyozzák,hogy ez az üzemi tanács döntése.Nem jellemző ugyan,de olyan jelenség is előfordul,hogy agyes gazdasági vezetők szembeállítanak dolgozókat az üzemi tanáccsal* Az üzemi tanácsok többsége nem munkaterv szerint dolgozik,a legtöbb esetben tanácsülésen határozzák meg a legközelebbi napirendi pontot.Hint helytelen gyakorlatot meg kell emliteni,hory több esetben egy-egy tanácsülésen 3-4 napirendi ponto": is tárgyalnak. v