MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. június 9.

Napirend: - 1. A Budai Járási Pártbizottság jelentése a Pilisi Bánya pártszervezetének a termelés pártellenőrzéséről és politikai nevelő munkájáról. - - Jelentés. 14–23.

• Jf s> mintegy a. fának felel meg. ^ '-f y $ A bányászokkal vnlt5 heazSlgpfcink azt a kövűtköCtot^sV^*!. Íj vonnunk még, hogy no a minden esetben tud a •vállalat veze tőség JNjuA felelő mérctfát biztosítani a cdapatok részére, ami szintén oaeli b ányafa felha s ználás t. A fűtőérték változásai két okra vezethetők vissza: Az egyik: hogy kb. 1956 első félévéig a felülről diktált tulmagas kalóriaértéket szabtak acg, melynek következményeképpen a bányavállalat főleg azok-t az üzemrészeket üzemeltette, amelyek magasabb fűtőértékű szenet adtak*-Ennek következtében 1957-től a bánya ténylegcsen rosszabb helyzetbe került és eamiatt indokolt volt, hogy 19

56hoz kép

est az átlagos kalória értékét 1953-ra éq a későbbiekre is alacsonyabbra szabják meg'annál is inkább, mert a jelenleg feltárt sz^nvagyon 'alacsony abb ka lóri áj u telepekkel is rendelkezik, tehát feltétlenül s'zükséges a bánya élettartamának meghosszabbítása érdekében hogy a már feltárt alacsonyabb kalóriáju szeneket is kitermelhessék és ezzel a bánya élettartamát növeljék, mert az ipar ezen alacsonyabb kalóriáju szenet is igen jól tudja használni. változás másik oka: különösen az ellenforradalmi események után meg lazult munkafegyelemből adódik, iáikor közvetlen robbantás után a csapatok nem végzik JL a munkahelyi válogatást, illetve a beágyazásos munkahelyeknek a kül

vr. lerobbantását, hanem egyszerre lerobbantva a munkahelyen összekeverik a palát ill.tve a 'meddőt a szénnel és igy lényegcsen lerontják a szénnek fűtőértékét• A vállalat komoly, távlati fejlesztési tervvel nem rendelkezik. A jelenlegi llo w-ös termelés mellett a szénvsgyon kb. 8 évre látszik bi'zto si to ttnnk. Éppen ezért szükségessé teszi a szénvagyon további felkutatását, melyre -a beruházás

t szerintünk biztositani kell. A kérdésnek rendki/uli fontossága van. Ugyanis a vállalat főmérnökének, Kakas János elvtársnak, kit jó szakembernek tartunk, megítélése szerint a pilis szedőiváni vidéknek kell még rendelkeznie fel nem tárt un. "nehezen megfogható szénkész letekkel" s ez a vélemény a vállal tnál dolgozó régi bányászok részéről is. m ^A Budái Járási Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága 1958 március 18-n napirenden tárgyalta a Pilisi Szénbánya Vállalat párTszéWézetónok" " politikai, gazdasági és tömegszervezoti munkáját. A'Járási Végrehajtó Bizottság elismerését fejezte ki a Pártszervezetnek a banyában véczett politikai, gazdaságvezetésnek az ottvégzett munkájukért. Ugyanakkor felvetette azok .t a hiányosságokat, amelyeknek megszüntetés ?t ugy po litikai1

1g, mint r-^gazdasági szempontból fontosnak tartott. A V.B. megállapította, hrpy tyPártszoSve^^t m

unkáját különösen a bef.li fordulás es a spontarit-V jöllcaozt? jf továbbá, hogy nem volt megfelelő kapcsolat a vezetőség és a tagság KÖzött. A politikai munka hiányát lehetett megállapítani a Párt politikájának megvitatásánál, de különösen kitűnt es ?* tagdíj progresszivitásának betartásánál. A V.B. határozata kitérwtz Országos Kommunista Bányász Aktivá határozataiban fogl ltak helyes végrehajtásának szükségességére ÚJ az őzzel —c^olatos helyi intézkedési terv kidolgozására. Célul tűzte ki a V.B., hogy a tervet a bánya vállalat Pártszervezete gazdasagvez. tese szeles körben akt iva érteke zl eteken vitassák meg, a~jd külön-külön mezőnk nt beszéljék át-a, dolgozókkal.