MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. május 20.

Napirend: - 1. A 3004/1958. sz. kormányhatározatban foglalt, a termelőszövetkezetek gazdálkodásának megszilárdítására, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére irányuló megyei feladatok tárgyalása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–12.

/ A't b A határozatba ki kell mondeni: törekedni kell arra, éc- .fcl %ell dolgozni a jövedelem elosztásának olyan módját, hofy-,Jrdekeltye legyenek a tsz. tagjai a nagyobb termelésben, " Továbbá, ki kell mondani,- a határozatban, hogy.meg kell szüntetni a törvény-telen náztáji gazdaságot. Meg kell szüntetni a törvénytelenséget és mindén lazaságot, még akkor is. na az illető ember megsértődik. A nagyobb háztáji föld használata a sikkasztás súlyos formája. Szükségesnek tartom azt, hogy ezt az anyagot járási szinte'n is ugyanígy tárgyalják meg de nem ilyen általánosan, hanem sokkal konkrétabban}' később falusi szinten párt és tanács együtt, vasárnap, vagy nétköznap délután. Járási szinten való tárgyalásnál legyenek ott a VB.-n a tsz. elnökök. A budai járás ilyen szempontból problémát okoz, gondolkodni kell, hogy azt hogyan oldjak meg. A járásoknál egyebként jóval kevesebb mutató legyen, de a legfontosabbak legyenek benne és a határozataik előre mutasson. Nagyon fontosnak tartom^ hogy mindkét mezőgazdasági osztály vegyé figyelembe, dolgozzak ki, hogy pl. 1 hold here és azzal együtt' mró állattenyésztés mennyit hoz, másik oszlopba pedig mutassák ki, hogy mennyi munkaráforditással milyen emelkedest hozhat. .Biztosítani kell, nogy minden falusi tsz. elnöknek zsebében lévő notesáébe legyen, és fejből is tudja, hogy pl. tsz-ében egy emberre mennyi fold jut, mennyi munkaegységet kaphat, hogy 1 kh-ra üzemegységre mennyi a bevétel, stb, A mi propagandánknak - újságban, stb. rendkívül nagy súlyt kell helyezni arra, hogy konkrétan foglalkozzanak egy-egy tsz-el, mennyi tagja, mennyi földje van mennyit termeltek és na másképpen dolgoznak, mennyit termelhettek volna. Nagyon konkrétnak kell lenni a progagandának agitációnak. Minden falusi tanácstag, minden népfronttag tudja,hogy a tsz. 'fejlesztésben milyen lehetőségek vannak, mennyi tagot lehet még felvenni, stb. Az ilyen kérdéseket nagyon mélyen le kell vinni. Javaslom, mondiuk ki a határozatban, nogy a tsz-ek fejlesztése, a tsz-ek megerősítése minden faluban a tanácselnök legfontosabb feladata, és állami vonalon ő a felelős. Éppen azért, hogy ez a natározat végre legyen hajtva, a járások kötelesek ellenőrizni, beszámoltatni, nogy tényleg ismeri-e a tanácselnök a fcözségben a Tsz-t, A megyei tanácsnál is foglalkozik vele az elnök, de a községi tanácselnöknek a legfontosabb feladata legyen a tsz. fejlesztese, megerősítése. Megye ellenőrizze a járási osztályt, iárás ellenőrizze a községet. Nékünk most az a feladatunk, hogy megszilárdítsuk a meglévő termelőszövetkezeteinket. Most kell már azon gondolkodni, hogy az újonnan szervezendő tsz-ek-nél más lesz a helyzet, most kell már gondoskodni, hogyan tudjuk megoldani a problémákat. Javaslom: még mielőtt szeptemberben KJ3. elé kerülne a tagosítás kérdése, csináljunk bizonyos közgazdasági számítást, nem az egész megyére vonatkozóan, de a középarányt megtalálni ami egy kicsit jellemző. Gondolok megnézni 3 területet, ahol a föld megoszlás különböző és mások a kultúrák, A 2 osztálynak le kell ülnie, kidolgozni lo évet, vagy 5 évet figyelembe véve, hogy a falu kollektivizálásához mi kell, pl. mennyi föld, mennyi beruházás- a köközös állatállományhoz, stb.