MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1957. december 2.

Napirend: - 1. Jelentés a nőmozgalom helyzetéről Pest megyében. - - Jelentés. 29–37.

- 3 hiszen ezzei saját munkájukon is könnyitenének, mivel az üzemi nőmunka a szakszervezeti munkának a szerves része kellene, hogy legyen. Vannak ugyan olyan űzetnek, ahol a nobizottság igen eredményesen dolgozik, de kizárólag a nők ügyeivel foglalkozik s elsősorban szociális dolgokkal, pedig vannk az üzemekben egyéb olyan feladatok is, amelyhez sok segítséget tudnának adni QZ asszonyok. A megyében idáig 126 földművesszövet ke se ti igazgatóság mellett ' alakult meg a nobizottság. Véleményünk szerint ez pozitív dolog, de vannak arnyoldalai is. Ugyanis az törtónt, hogyha megyei fmsz. vezetősége a SZÖVG3Z, utasítása nyomán gyors iramban el-knztite szervezni a nőbizottságokat, de idő hiányában a munkájuk kialakításához nem tudott elegendő segítséget aani, A nőbizottságok nem ismerik azokat a speciális fmsz-i feladatokat, ami tulajdonképpen hatáskörükbe tartozna. Pl. szakbizottságokban jalo részvétel, felvásárlás segítés, boltok ellenőrzése, stb., hanem ugyanazokat a feladatokat szabták meg részükre, amelyeket mi a községi nőtanácsok számára. Hiba volt az is, hogy mi'sem adtunk meg minden segítséget ezeknek a dolgoknak a tisztázásához. Az ugyan nem volna baj, hogy ugyanazokat a feladatokat adták meg nekik, mert a MNOT. programmja, a nőbizottságokra is vonatkozik; de olyan helyzet*kezd kialakulni

; hogy a'községi nőtanácsok'nem látják értelmét a földmüvesszövatkezet mellett működő nőbizott*ság munkájának mivel egy és ugyanazon föladatokat végzi de egymástól függetlenül. Ez a dolog azt eredményezte már toob'helyen, hogy a nőtanács és a nobizottság mint két rivális fel, felül akarják egymást múlni a munkában. Vitáznak, ahelyett, hogy egymás munkájanak segítésére törekednének. Előfordult olyan eset is,-, hogy a fmsz-i nobizottság nom arra törekszik, hogy a fmsz. tagokat a nőmozgalom munkáját még nem ismerő asszonyokat vonja be a munkába, hanem a nőtanács aktíváit igyekeznek a-nőbizottságokba bevonni és nem kis eredménnyel, 3z abból is adódik, hogy " a fmsz-i nőhizottságoknak nagyobb lehetőségük van pl. olyasmire/ hogy mosógépet, varrógépet adjanak kölcsön, vagy a szakkörök szamára, es ez a lehetőség vonzza az asszonyokat, A másik probléma pedig az, hogv a bizottságokat nem minden esetben a fmsz-ek tagjai, hanem a ooldi alkalmazottakból választják meg. Ez azért is hátrányos, mert a nőbizottságok egvil^íontos feladata volna a boltok ellenőrzése, és ez igy nem lenetsóges« §LiZ_4_öőtanácspk_eddig_végzet t„munkája . Kezdetben a falusi nőtanácsok szervezése komoly nehézségekbe ütközött, annak ellenére hogy a nőmunka már közvetlen áz ellenforradalom után kezdett ki bontakozni a megyében. Voltak olyan községek /Dunavarsány, Cegléd stb*/ ahol már karácsonykor összefogtak az asszonyok, ajándékot készítettek a gyermekeknek ós karácsonyfát állítottak. Ezt azonban nem lehet az egész megyére általánosítani, mert sok helyen várakozási álláspontra helyezkedtek az asszonyok, féltek az esetleges következményektől, ami abból is adódott, hogy több esetben megfenyegették őket. Nehezen nyerték vissza a bizalmat és kezdtek t- vékenykedni, ami különösen megmutatkozott a paraszt asszonyoknál, 3z megmutatkozott abban is, hogy ugyan segítették a különböző akciókat /mároius 8* gyermeknap/ de vezető szerepet nagyon nehezen vállaltak ós ilyen jelenség hellyel-hellyel még most is tapasztalható. * / « s