MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1957. július 8. Intézőbizottsági ülés

Napirend: - 1. Jelentés a rendőrség politikai munkájáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–5.

- 3 ­Ez nagyon nehéz dolog. Ilyen irá nyban taszitja-e a rendőrséget a vidéki pártszervezet. Sok tennivalónk van ezen a téren a pártszer­vezetek vezetőit illetően. Az emberek jelentős része, akik októ­berben mondtak valamit, szégyenlik, ki akarják javitani, szeretnének rendes állampolgárok lenni es a pártszervezetek személyi és vélt éberségi okokból vissza-térnek erre a dologra, eltaszitják maguktól. Októberben sok embert megtévesztettek és most sok ember szégyenli ezt. Elfogadjuk, hogy népünk nem akart fasiszta diktatúrát, elfo­gadjuk, hogy a hőzöngő nép között voltak megtévesztett emberek és most 8 hónap után továbbfolytatni a falvakban és üzemekban azt, hogy ettől hallottam, attól hallóttam,.az nem azt a célt szolgaija, amit az országos pártkonferencia elfogadott, hanem eltávolitja tőlünk a népet. Ha egy faluban, vagy üzemben azt nézzük, ki mit mon­dott októberben, akkor elcsúszik a tényleges ellenforradalmár. Össze kell egyeztetni, hogy a járási PB. es a rendőrség között jó legyen a viszony. Mi erről beszélünk az embereinkkel, ae tegye ezt meg a rendőrség is. Felmerült, hogy az osztályellenséget az ügyészség kiengedi. Ez a mi pártemoereink részéről is megmutatkozik. Ezt a rendőrségi elv­társak jelentették nekünk, végül kiderült, hogv az ügyészségnek figaza volt. A párt határozata szerint az osztalyellenséggel szem­ben sem lehet törvénytelenül eljárni, szubjektiv intézkedések alap­ján nem csak az osztályellenség)" hanem® mások is belekerülnek. Ha van olyan jelenség,hogy az ügyészség tényleg kiengedi a bűnös em­bereket, megnézzük és megtesszük a szükséges intézkedéseket. Az osztályellenség elleni harc politikai munka túlnyomórészt, rendőr­ség^ vagy birosági uton megoldani nem lehet. A pártnak fel kell lépni, hogy vita. meggyőzés helyett, adminisztratív intézkedést akarnak végrehajtani. Az elbocsátásokról: ezt a kérdést azért hoztuk ide hpgy politikai szempontból vitatkozzunk raita, mindegy, hogy kinek a hatarozata. Mi nem a határozatot magát oiráljuk, hanem azt,hogy antimarxista dolog, hogy nem mondják meg az embereknek miért bocsátották el őket. Ellentmondás van a szervezeti szabályzat és a végrehajtás kö­zött és ez alól nem kivétel a rendőrség sem. Amikorézzel a kédréssel foglalkozunk, akkor a rendőrség megerősitésével foglalkozunk, lo év alatt háromszor cserélődött ki a személyzet, azt hiszem, hogy ez volt az utolsó eset. Annál a testületnél, amely a belső bizton­ságra van, ott stabil emberekre van szükség. Azt szeretném, hogy most már stabilizálódna a helyzet, és ha valakit el akarnak bocsá­tani, meg kell adni azt a jogot, hogv mint párttag és mint állam­polgár ved§e magát. E nélkül stabil karhatalmat nem tudunk biztosí­tani . Az 13. minden tagjának az volt a véleménye, hogy hiba van. Meg kell monda-nom, hogy nem vonunk le messzemenő konzekvenciákat. Magyar­országon egy kicsit engedtünk a marxista politikában pl. engedtük, hogy novembertől májusig gondolkodjanak a volt MDP. tagok, be lép­nek-e az MSZMP-be, vagy sem. Azokkal az elvtársakkal, akik azt mondják, hogy ha nem lehet a ren­dőrségen az illető ember, nem lehet párttag sem, nem értek egyet. Egyetertek azzal, hogy felterjesztéssel éljünk az eljárási mód ellen, Megnézzük a párttagokat, de a többit is. hogy miért kerültek ki, megmondjuk nekik, hogy nem tartjuk alkalmasnak erre, vagy arra a funkcióra, stb. Ha a párt nem segit nékik, nem tudnak elhelyezkedni. Azért is foglalkoznunk kell velük, mert egyesek az általunk nem ja­vasolt állásba kerülhetnek baráti kapcsolataik révén. Véleményem szerint az emberek jelentős részével különös probléma nincs, azon- * ban néhány embernél alaposabban meg kell nézni, hogy maradhat-e párttag, vagy sem. Ezektől függetlenül, még a következő hiba is fenáll. Tudomásom szerint az ügyészek és birók jelentős része nenr lépptt be a j ^á j^ba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom