MDP Pest Megyei aktívaértekezleteinek jegyzőkönyvei 1948-1956
1/43. ő. e. 1948. július 5. • Aktívaértekezlet 1–20. - Melléklet: - - Révai válasza a július 5-én tartott aktívaülésen elhangzott felszólalásokra. 16–20.
Rév a j elvtárs válasza a .-•július 5.,-én tartott aktjvanT.-.ldldfi ..l^fcgg^^ltiásokra . Németh" elvtárs felvetette, hogynem szabad bizonyos érveket használni azért,, bogy azokat, aigtk ném értenek egyet telünk, magunk mellé állítsuk a jugoszláv-kérdésben. w em szabad jzt mondani, hogy Tlt°,,nem rendes e^ber. A politikában ne^ helyes, hogy a kutyaharapást szőrivelgyógyitj ák, nacionalizmus, nacionalizmussal. Nem igaz, "hogy Jugoszlávia ne^m engedte volna el a 3 Rátétéit, mert amikor a Szovjetunió a j évátétel 5 ü *%-át elengedte Jugoszláviához fordult, hogy az ő részÖkről is ugyan olyan engedm A nyt karolunk és érré még nem kaptunk vissza utasítást, sem választ, senki, nem felelt erre. Nem lehet azt mondani, hogy Tit° rossz ember, még nem. tudjuk, hogy erre ax ^felhívásra hogyan kapunk választ. Nem szabad, csak azért Ilyen híreszteléseket, terjeszteni, hogy magunk mellé állítsunk embereket, mert megébresszük, bennünk a szerb, vagy horvát gyűlöletet és ez nem helyes. Próbálnunk kell az igazság szerint meggyőzni az embereket. Ez nehéz, de legkönnyebb m°dja a meggyőzésnek. ' B«di elvtárs azt gondolj aV hogy a baj oka a Jugoszláv ommuhista Pántnál, hogy nlnc^ennek képzett vezetői, nincs"szellemi elitjük, mint nekünk van. A jé Isten tudja, nem hiszem, hogy ez a hiba, Vannak ott képzett emberek, nem lehet azt mondani, hogy egyszerű, császári, vag^ királyi katonatiszt volt.Tito 4s nem tanult semmit. N e könnvitsük meg a dolgokat ezzel. Tlt° hadvezér-volt ebben a partizánháboruban, csak őrmester volt a régi hadseregben, régi pártmuh v ás és Tito volt a ^ugószláv kommunista ^ártnak a titkára háború élőt is, ^emr Mszem, hogy ez az oka a dologna.k, hogy ött nincsennek képzett vezetők. Baj;, hogy nem tanulták meg j °1 a marcizmust, leninizmust és a képzettségüket rosszul alkalmazták. ' - * Szenotka elvtárs azt kérdezi, hogy mi lesz ugoázláyiábanV i-ire alanltjuk azt a' reménységet, hogy győz'a helyes álláspont és ha igaz, hogy ott nincs belső demokrácia, terror van. A hadsereg és a rendőrség az ő kezükben van,, hogyan lehet reménykedni, hogy a'kommunisták ereje megváltoztatja ezt a 'relyzetet. Előre látni nem lehet, megmondom őszintén, hogy hogyan fognak fejlődni nem lehet megtífdni, mert száz és száz körülménytől függ és kell ahhoz, hogy a helyzet egyáltalán elkezdjen javulni, hogy elkezdjenek ott szervezkedni a belföldi kommunista erők. Meg kell, hogy mondjuk az igazat. Azt kérdezi Szelancsényi elvtárs, hogy vájjon nem amerikai befolyásra tették-e ezt a jugoszlávok? N em zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Ha a kommunista mozgalomban ellentétek támadtak, frakciók' ütik fel a fejüket, ezekben rendszerint benne van a keze az ellenségnek. Az ^KP. illegális múltjában rendszerint- a rendőrség keze volt a dologban. Beküldte egyik,'vagy másik frakcióba az embereit, hogy egymásnak uszítsa az embereket. Benne van a keze az_amerikaiaknak, lehetetlenség, hogy ne legyen. ' Balogh elvtárs azt kérdezi, hogy a helyzet megoldása Jugoszláviában Titóval, vagy Tito n'lkül történik-e. Ez is olyan kérdés, amire azt kell,mondani, nem tudora, lehet igy, vagy ugy. 'Ha nem jön meg az esze Titónak és tóvá;, bra is makacsul és csökönyösen beleviszi Pártját a Tájékoztató Iroda és a világ .szocialista irányzatai ellen és nem hajlandó rálépni az önkritika útjára. T e ij e sen lemondani azonban arról a lehetőségről nem szabad, hogy ez meg'is javulhat* ha magképpen * nem a jugoszláv kommunisták mozgósításával próbálunk nyomást gyakorolni. Ez vonatkozik Poldis elvtárs kérdésére is, hogy fegyveres harc lesz-és lehet,, h.ogy pártszakadásra is kerül sor. A leninizmus tanítja, hogy/az elvek érdekében nem szabad pártszakádastól sem visszariadni, ha a fennmaradás att^l függ. ' 1$
