MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1953. november 30. - 1953. december 28.

1/38. ő. e. 1953. november 30. • Pártbizottsági ülés 1–96. - Napirend: - 1. Az MB Agitációs és Propaganda Osztályának jelentése a propaganda helyzetéről. 4–18.

A tröckissták kátervő munkájának megvitatására pl. 1/2 óra volt adva. Ez egyáltalán nem meveli a prop.-kat arra, hogy az ellenség nézeteivel megtanuljanak vitatkozni. A prop.munka3anak terén sokat lehetne elérni - bár pártiskolás módszernek tűnik - ha l-l konferencián, legalábbis a megyei konferencián kiselőadást tartanának a legfontosabb elvi kérdésről. Ez félórás kiesslőadás lenne, AZ előadóra^bizni, hogy önállóan dolgozzon ki l-l problémát. Ez sokkal inkább arra késztetné,hogy saját járása teriilet'én megnézze, hogyan állnak ezek a kérdések. A XI.fejezetnél pl.megbizni egy elvtársat, hogy a kollektivizálás egyes elvi kérdéseiről tartson előadást. Az előadást a történeti rész*, megvitatásának rovására gondolom megtartani. Ez egyébként úgyis egyszerű viaszaadása a dóitoknak. Felvetődik az állami oktatásban rásztvett elvtársak kérdése.Szék az elvtársak éveken keresztül nem képezik tovább magukat a marxizmus-leninizmus terén. Nagyon sok elvtárs jár gimnáziumba,ott J> ' évig tanulnak anélkül, hogy marxizmus tanuljanak. Jelentékeny része bele sem néz oktatási anyagba, csak számtant,fisikát tanul. Hagy e. Hogy Somogyi e.hozzászólását folytassam, az "állami oktatással kapcsolatban körül'kellene nézni, mert jx határozati javaslatot készitő elvtársak, a A.

V.Alt.Prop.Osztályán-sem nézték meg eléggé, hogy hol, hogyan csináljuk ezt a dolgot. A határozatban kerek-eerec ki van mndva, hogy az állami oktatásban' réstvevo ölvtarsak KöxeieseJc pontijai oictaxasban resztvenai, vagy prop. munjcax végezni, aeicunic is ux&na Jcelleae nézni, hogy nal, aagyam járjunk el. vergődtem ea ia azon, nogy kapcsolódjak; bele a politikai oírtaTagba, vagy a prop.munkába.De, most tanulok pol.gazdaságtant az Egyetemen. Ha bekapcsolódom a^j parallel politikai gazdaságtan tanulásba, kezdhetem megint a kapitalizmus pol.gazdaságtana problémáit. Filozófiára járhatnék, az viszont nem megy. Vagy kapcsolódjam be a magyar párttörténet tanulásába? Ha összevetem az egyetemi tanulással, felmerül, milyen erőteljes lépést^tennék az önálló tanulás fele. Sem tudok választani, de más elvtárs sem. egyszerűen képtelenség. Ha körülnézzünk, akkor olyan irányban tehetnénk előre lépést,hogy a .pártoktatásban, vagy a prop.munkában való résztvételt kapcsoljuk essze ;

iz Egyetemen, Főiskolán végzett politikai tanulással és abba az irányba vigyük előre as elvtársakat, mert azzal mind a 2 területem segitjük okét.Ha más irányba húzzuk, abból feltétlenül túlterheltség lesz, ami vagy egyik, vagy másik rovására megy. A A..

; prop.munkába való bevonásukat is aszerint kell elintázni,hogy mit tanul.állami vonalon. A jelentéssel és a javaslatok nagyrészevei is egyetértek. Egy problémát szeretnék kiragadni és azt aláhúzni. ^.zt, hogy amint a jelentés is mondja, az elvtársak főkép arca támaszkodnak^ amit pár"iskolán megtanultak, AZ uj problémákat nem vizsgálják, annak alapján következtetéseket nem vonnak le. Hámutatnak a választmányi ülés, a pártaktivák dolgára. Azt hiszem ez a legveszélyesebb jelenség. Lehet sok minden kívánnivaló, de a legveszélyesebb jelenség az, hogy a referátumok is inkább csak udvariasságból, illendőségből vetik fel f ha egyáltalán felvetik - az elvi kérdéseket. A vita azokat teljesen megkerüli, Ez az ideológiai munka hiányosságából is fakad, de a hozzátanulásből is. A légkör nálunk az évek folyamán ugy alakult, hogy megadjuk a feladatot, azon nem szükséges különösebben gondolkozni, ka mechanikus munka idézi elő ezt az ugy mond politizálás, eszmei nélküliséget, ami az elvi kérdések helyett a prakticizmust követi. Végignéztem, már a megyei aktiván ez volt a probléma, a járásoknál még sokkalta erősebben jött ki. 3em a Seprői, sem az uj szakaszról, sem az elhajlásokkal kapcsolatban nem volt sző. - 6 -