MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1953. november 2. - 1953. november 23.

1/37. ő. e. 1953. november 2. • Pártbizottsági ülés 1–50. - Napirend: - 1. Jelentés a III. negyedévi tervteljesítésről. 2–9.

- 4 Számokban pl.a III.negyedév termeléséből csak 7 millió Ft.erejt részesült a megye lakossága, a többi loo millió pedig átment a népgazdaságba, A tervteljesités döntő része nem a megye lakossá nak kielégítését szolgálja. Itt ke31 döntő változást elérni. Azt is meg kell mondani, hogy nincs kellő felmérés a szükséglel kapcsolatban sem. Kereskedelmi szerveinket szorítottuk ilyen irányba, de alig értünk el valamit. Nagyon komolyan kell ag haj oolni azért, hogy felülről ránk tervezett bedolgozást még jobb« csökkentsük, ehhez kell az Ipari Osztály segítsége is. Palotás e. Ajelentés foglalkozik a szakszervezetekkel. Nem birl eierni, nogy a választások lényegesen megjavították volna a sz< vező munkát. A sztahanovmozgalom azért stagnál, mert lélektelen,bürokratikus az értékelése. Nem néznek embert, csak szigorúan a $-ot nézik. Kimaradnak olyan emberek, pl.a Ganz Árammérőben, mert 1-2 f« hií zik a sztahanovista szinthez. Nem sikerült visszaverni a mondv< csinált sztahanovistákat, ami különösen a kormányprogramra óta felélénkült üzemeinkben.Több esetben felvetették, hogy itt van, nézzétek, ezeket futtattátok, most nincs tömegmunka, meghaltak sztahanovisták. Nem vettük időben ezt észre és igyekeztek lejáratúi a sztahanovistákat. Sok helyen hivatkoznak objektiv nehézségire. A tervteljesités késésében közrejátszik, hogy a kormányprogramm óta nincs tulór* a tervteljesitésre. A tervlemaradás nem ered áramhiányból,áramszünetből, anyaghiányból, hanem a belső szervezetlenségből ered, A Hajtómüőyárban reggel 8 órától d.u. 2 óráig álltak a dolgozó] és 2-4 óráig megcsinálták a napi programmot.Nem tudtunk kellőéi fellépni az ilyen dobálódzás ellen. Tapasztalható, hogy nem akarnak foglalkozni a gyengébben dolgos munkásokkal. A Csepel Autóban igy akartak 12o munkást elhelyezi és helyettük 8o ujat hozni. Természetesen leállítottuk. Textilvonalon tapasztalható, hogy némely vállalatvezető ugy éri a kollektív vezetés kérdését, hogy nőjjön a szakszervezet tekii télye, legyen kollektív a munka, nem foglalkoznak csak a szürk< számokkal pl.egy értekezletre való felkészülésnél. A helyi ipari vállalatoknál nemcsak az a baj, hogy bérproblémá] vannak. Be sokszor előfordul, hogy nem fizetik ki a munkaidőt. A KTSZ-ekben, mivel az ott dolgozók maszekosok, - még a vezető is - probléma még a szakszervezeti bizottságot is létrehozni. A helyi ipar anyagproblémáinál még a tanács sem ad megfelelő v< laszt. Az a válaszuk, hogy szerezzenek. Révai e. Az az általános vélemény, hogy a városi bizottságok e: aktívan, alaposan foglakoznak az üzemekkel, de a JB-ok kevésbb< foglalkoznak velük.Sok esetben előfordul, hogy a járási bizotts gal megbeszélt dolgokat nem adják át a városi bizottságnak, vag] a városi bizottsággal megbeszélt dolgokról nem tudnak az üzemi pártszervezetek. Előfrdul az is, hogy az általunk megbeszélt dolgokat figyelembe sem veszik. Nemcsak a termelés problémáivá: nem foglalkoznak, de más fontos kérdésekkel sem. Cegléd városban Molnár elvtársnak fogalma sincs az üzemi kérdé« skeről. Másik veszélyes oldala a dolognak, túlságosan aktivizálják az üzemi titkárokat.Mészáros elvtársat Nagykőrösön 4 napos brigádmunkára osztották be, most a forradalmi műszak beindulásakor. Snnek tulaj donitható, hogy nem ismeri az üzem problémáit,tájékoi zatlan egyes kérdésekről. C