MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1953. augusztus 21. - 1953. szeptember 15.
1/34. ő. e. 1953. szeptember 1. • Pártbizottsági ülés 154–230. - Mellékletek: - - Jelentés a járási választmányi ülések tapasztalatairól. 184–188.
.. 4 „ A felszólalások nem jutattak bcfclé-fordulást, inkább az volt a jellemző, hogy az egyes gazdasági problémák elnyomták a kollektív' vezetés kérdését* Nem eltek javaslattal a kollcktiv vezetés megjavítására. A bátor birálat mellett kevés, volt az' önbírálat, hogy mennyire a gazdasági kérdésekkel való foglalkozás került előtérbe,' bizonyítja Ráckeve példája, ahol 2o felszólalóból lo, Dabas 24 felszólalóból 15 mcgscm cmlitctto a pártmunka problémáit és azok megoldását . A gazdasági kérdésekkel -f \."lalkozó elvtársak többsége igen jó hozzászólást tettek pl,. Bccsoics Jubomir elvtárs elmondta,hogy Mak'ádon többek között -olyan paraszt, aki a lovát vitte eladni,hogy vetőmagot vehessen,most miután beadását teljesitette, nem maradt még vetőmagja som., most se ló, se vetőmag. Több hozzászóld mutatott * rá a pénzügyi visszaságokra. Pl. 5 i>h« föld után 6.ezer forint adó. A^tsz-kkcl kapcsolatban több felszólalásból kiérzett a bizonytalan-' ság, a kilépéssel való foglalkozás. A tsz. elnökök részéről felvetődött, hogy igen nagy problémákkal küzdenek, s ezekben a gondjaikban magukra• vannak hagyva, nem kapnak támogatást. Nem akarják elkezdeni az őszi munkát, másutt aláírásokat gyűjtenek / Páty Petőfi tsz /dó g általános problémaként vetődik fel •& földterület nagysága és cgyál- ' " t.:é. .: iizn találják megoldásnak, ha azt. mondjuk, hogy vessenek kcvésbbó munkaigényes növényekct 9 Záiioryi elvtárs /tjllő/ élesen bírálta a terv mindenáron való teljesítésére vald törekvést. A búzát homokba vetették, úgyszólván semmi sem termett rajta, a dolgozó parasztok fel vannak háborodva, hogy hogy lehet így pazarolni, azonban szólni nem szólnak, mert félnek a megtorlástól. Figyelemre méltó felvetés, hogy a dolgozó parasztok sérelmezik azt, hogy a mezei lopásokkal szemben a rendőrség nem lép fel kellő őr '..'~ol„ A kollcktiv vezetésről és általában a. pártépités problémáiról kcvc~ sebbet'beszéltek a hozzászólók. A kollektív vezetés problémái nem eléggé tisztázott, ezt tükrözte a nagykátai járási bizottság beszámolója is és sok esetben a személyi felelősség elmosását is lát-' ják benne az elvtársak, A Bugyi ÁMG« igazgatója pl. a tanácsot okol3a, hogy nem segit a kőtmüszakot megszervezni. Legtöbb birálat a pártépités terén a reszort felelősek elhanyagolásával és a kádermúnka f terén meglévő fogyatékosságokra szorítkozott. Kovács Györgyné elvtársnő 'Dabason, Ráckevén pedig Szabó Gyula elvtárs azzal a javaslattal jöttj hogy a reszort-felelősök aktivitása érdekében taroson a JB. előadás* sorozatokat» Élesen vetődtek fel a kádermunka hiányosságai is* Nagy elvtárs. pl„ a Piliscsabai függetlenített titkár elmondotta, ' hogy évek óta funkcionárius és még sohasem kérdezték meg, hogy nincsc valami egyéni problémája, pedig akad ilyen bőven. Madaras elvtársnő Üllőről elmondotta, hogy non törődnek a káderek egyéni családi életével és szükséges lenne, hogy a felsőbb pártszorvok többet törődjenek a pártmunkásokkal« Az c téren elhangzott hozzászólásokból megszívlel ölendő, hogy az elvtársak csak húzódoznak a pártfunkciótól, hogy nem érdemes pártapparátusba kerülni, mert előbb-utóbb valami hiba" miatt kizárják a Pártból„ Ezzel azt akarják mondani, hogy/a fel- o sőbb pártszorvok elhamarkodottan ? lelketlenül kezelik ezeket az ügyeket ds a !e>:: elctos -párttag páréves funkció utón kidől a sorból, A járási pártbizottság tagjai Aszód ds a Pilisi Bánya kivételével megértették a választmányi ülés fontosságát és jól fogadták a bírálatot. Igen figyelemreméltó dolog, hogy Hegyvári elvtárs a beszámolójában bár gyakorolt öhbirálatot és annak ellenére, hegy a hozzászólósok nagyon nehézkese indultak meg, nem hogy segítette volna az elvtársakat a bátor bírálathoz, szünetben nár clkapdsta őket és kezdte dorongolni a bírálókat, hogy nem konkrét, nem alapos a bírálat ős nem segít. 4<r?
