MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1953. február 17. - 1953. március 31.
1/29. ő. e. 1953. február 17. • Pártbizottsági ülés 1–69. - Mellékletek: - - Jelentés a Pest Megyei Tanács munkájáról. 27–62.
az elmúlt évben nem egészen teljes számadatok szerint ;j 5 98o ismeretterjesztő előadáson 321,000 hXLlgató vett részt, Ugyankkor különböző kul>~ turrendezvény.ken 12o r- rmber vett reszté Meg kell állapitanunk azt - hogy tanácsaink törne^ kapcsolatoknak ezt a'rendkivtili es széles formáját nem használják ki kellően, Nem ismerik el ennek jelentőségét és igy nem tudnak sogitséget adni, hogy ez a hatalmas tömo/.mozgóoitás megfelelő politikai tartalommal legyen megtöltve.- Mire gondolok itt ? A ceglédi járásban januárban 147 előadást 12.4oo ember irha Iga t ott meg, de ezek között az előadások között nem a tsz-ek fejlesztését szolgáló előadások voltak döntőek, vagy a ráckevei járásban ahol novemberben a silózásról mindössze 3 előadást tartottak, ugyanakkor legalább háron.szorannyi irodalmi elő* adást. Nem az irodalmi előadás volt a sok, hanem a mezőgazdasági tárgyú volt a kevés. Nem véletlen az, hogy azokban a járásokban ahol a Párt és tanács foglalkozik a népmüvelés munkájával, ezen a téren is, de a mezőgazdasági' téren is élenjárnak. Ilyen pl, gödöllői és aszódi járás ahol nem használják ki a tömegkapcsolatoknak és tömogncvélésnek r ezt a formáját ott nem ritkán az ellsnség aszisztálása mellett folyik a munka vagy pedig ez a tömegmozgalom üres járat maradd • ' • Néhány számadót kulturális fejlődésünkről: 1951-ben a falusi könyvtárak száma 133 volt, 45=.ooo könyvvel és és 4 5o olvasóval 1952-ben már 166, könyvtárunk van 73=>4oo könyvvel és közel 2o ,000'Olvasóval. Sokkal több eredményt tudnánk elérni ezen a téren ie ha tanácsaink látnák a könyvtár és olvasás jelentőségét és felhasználnák az olvasáson keresztül az irodalom mozgósitó erejét. Az elmúlt év végén megyei könyvtárat létesítettünk és a "járási könyvtárak száma ezévben 4-re emelkedik. Ha Pártszervezeteink és tanácsaink az eddiginél nagyobb segitoéget fognak adni a könyvtáraknak, ugy meg fogjuk sokszorozni az olvasói ^szmát. Fejlődés mutatkozik a kulturotthonok vonalán is. Ma már 115 községi kultúrotthon és 4 járási kultúrház mülö dik megyénkben, Nem mondhatjuk azonban hogy kulturotthonaink többsége ma már " a templom és kocsma helyett a köz'ség központja lett " ahogy Révai elvtárs a II Pártkongrcssza son meghatározta- Tanácsaink nem egyszer a kultúrotthon költségvetés seben igyekeznek megtakarítást eszközölni pld. Dunakeszi; Dány, ve~ csés. De jó példával járnak ezen a téren elől Aszód, i-ony. Üröm, ezeken a helyeken meg is mutatkozik ez a fejlődés a gazdasági és \><-±tikai vonalon is. Nem élnek élnek eléggé tanácsaink a kulturagitácó fegyverével,' mely egyik 1Í gjobb formája a dolgozók serkentésére és az élenjáró példának való odaállít ás ára, Mig az elmúlt nyáron több mint 4oo kulturbrigád működött megyénkben addig őszre ezek száma szinte negyedére csökkent, holott a feladatok nem lettek se kevesebbek se könnyebbek, A kulturagitációt fel kell használni és állandóvá kell tenni. A most folju második Országos Kulturverseny f =orán igen komoyl lépéssel haladtunk előre a szoc, dacokra ti zmus és klerikális reakció leleplezésében, valamint az igazi hazafiság és prolr nemzetköziségre való nevelés terén a kultúrműsoron keresztül. Ilyen müsorszámoi'. pl. Kanonok, Utolsó nap, Számokéri az ország, vagy a kulákok elleni gyűlöletre nevel Sebedonát és stb, Jelentős kezdeményezések látnak napvilágot pl. a pilisi bánya kuíturcsoportja helyi feldolgozás alapján adta elő a'bánya munkásainak sztár jha re át a horthy saizmus ellen ? vagy a ^dunakeszi vaggongyár kuíturcsoportja mai problémákkal, az üzem életével foglalkozó helyi feldolgozása darabot adtak elő.
