MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1953. február 17. - 1953. március 31.
1/29. ő. e. 1953. február 17. • Pártbizottsági ülés 1–69. - Mellékletek: - - Jelentés a Pest Megyei Tanács munkájáról. 27–62.
El kell érni, hogy tanácsaink szakértői legyenek a termelőszövetkezeti "alkotmány"-nak, az alapszabálynak és a segítő ellenőrzés alkalmazásával törekedjenek arra, hogy az alapszabály valóban a szövetkezet működésének alaptörvénye legyen. í'yglesszék a szövetkezeti demokráciát, és valósítsák meg azt az alapvető követelményt^ -hogy az k állam-irányitás és a széleskörű szövetkezeti demokrácián alapuló vels 0 vezetés teljes összhangban álljon egymással. A helyi tanácsaink feladata* hogy kialakítsák a legfejlettebb agrotechnika alapján működő szilárd munkaszervezetet A A termelő-brigádokát nem egy-egy kampány munka idejére kell megszervezni* hanem huzamosabb időre. A földterűietet igaerővel és felszereléssel együtt egy teljes vetésforgó időtartamára - tehát több évre - kell kiosztani egyes brigádok között. A brigádok részére biztosított földterületet a szükséges munkaeszközökkel együtt jegyzőkönyvileg kell átadni - ahogy a P.B. határozat kihangsúlyozta. Tanácsainknak gondoskodni kell.arról, hogy ,a termelőszövetkezeteknél dolgozó traktoros brigád és a termelőszövetkezet növénytermelési brigádja között szoros kapcsolat alakuljon ki. Gondoskodni kell arról is, hogy ugyanaz a traktoros brigád legyen egész évre, sőt lehetőleg több éven át - beosztva a termelőszövetkezethez. Ez nagyban elősegíti az egyéni felelősség kialakítását és lehetővé teszi évről-évre a terméshozam összehasonlítását és ^értékelését - és természetesen a jutalmazást is - a brigád területén. Rendkívül fontos tehát a tél folyamán szétesett, vagy kellően ki nem alakított munkaszervezetek újjászervezése. Nem utolsó sorban szeretnék szólni az ellenség elleni harcról. E téren is értünk el jelentős sikereket. - pl. a Dabasi garasban, ahol nap r.'ii előf nr >n r."'. a kulák és egyéb osztályellenség leleplezése és a csoportból való eltávolítása. De tanácsaink ilyen irányú harcessága meg, nem általános. Gyakran találkozunk az osztály-réberség teljes eltompulásával, amiről Horváth elvtárs a K.V. ülésen beszélt. Jellemző példa ^rre a Ráckevei járási tanács, amely hosszú időn keresztül minden támogatást megadott a járás legújabb termelőszövetkezetét irányító volt' jutási hortista őrmesternek. A felsőbb szervek utasítására is csak fanyalogva nyúlt hozzá az ellenség leleplezéséhez. Vagy a zsambéki községi Lanács - bár tudta - hosszú időn keresztül eltűrte, hogy a "Rákosi" tszo-ben több csődör és egyéb osztályellenség van. Pedig azok életjelt is adtak magukról! Pl. az egyik volt csendőr kijelentette:"lesz még fényes toll a kalapom mellett"* A Politikai Bizottság megállapította, hogy a megyei ..tanács nem foglalkozik eléggé az egyénileg gazdálkodó parasztok termelési kérdéseivé;! és felhívja a figyelmünket arra, hogy"a dolgozó parasztság terméseredményeinek fokozása érdekében széles körben terjesszük el a fejlett agró és zoótechnikai eljárásokat. A januári Pártválasztmány ülése határozatba hozta a mezőgazdasági terméshozam növelését. Ezen belül nem lebecsülendő az egyénileg dolgozó parasztok terméshozama, melynek emelése tanácsaink egyik jelentős feladata. Tanácsaink munkájára eddig jellemző, hogy nem tudnak kellő segítséget, tanácsot nyújtani a dolgozó parasztságnak, hogy azok milyen módszerekkel érhetik el a magasabb terméshozamot.. Tanácsainknak tehát mog kell ismerkedni a vezetésnek ezzul a módjával is. Erről Sztálin elvtárs a Szovjetunió fejlődésének hasonló időszakában a következőket irja: