MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1952. február 26. - 1952. május 13.
1/22. ő. e. 1952. március 18. • Pártbizottsági ülés 123–179. - Mellékletek: - - Jelentés az oktatás helyzetérőll. 168–173.
~2A középkáder konferenciákon javulás állt be, a megjelenés térén és a eaoporttanulást a legtöbb járás állandósította* A felkéssrfÜJs texéo azonban a hiányosságok továbbra ia fcnnál&a&kc plo Aszódon a k$^&3&á&Qj» konferencián 13 elvtárs feözül csak 5 volt olyan aki a kötelező irodai— mataátvette, a többi nem;7an egy olyan jelenség, hogy a nehezebb anya*1 goknál például a Dialektikus materializmusnál$ egyszerűen nem jöttek' be, s mikor megnéztük az okát, kiderült hogy féltek a konferenciától. A konferenciákon a dialektikus materializmus tárgyalásánál a következő vitás kérdések iaörültek fele 1/ Sok elvtár? nem látta tisztán Marx előtti filozófia és Marx forradalmi filozófiája közti döntő különbségűt,, nom látták azt, hogy Marst milyen ujat adott a filozófiához e Nem látták, hogy Marx az osztályharc szempontjából vizsgálja a társadalom törvényszerűségeit és azt sem látták, hogy a marxi filozófia nem osztályok feletti és nem a tudományok tuáománya; mint ahogy azt hirdették a Marx előtti burzsoá filozófusoké 3/ A dialektika 4 alapvonásának a tárgyalásánS.1 túlságosan komplikálták a kérdéseket „Hem megfelelő példákkal támasztották alá. Pl, Kapuszta^elvtárs nem látta tisztán h,oRy a parasztpolitikánál 0 hogyan magyarázná meg > hogy minden a helytől időtől és a körülménytől függ* 3/ "yités kérdés volt a mennyiségi változásból a minőség;! változásba mikor van átcsapásojuhász és Tibel elvtársak azt allitottafej hogy apró minőségi változások egy fokon nagy minőségi változásokba csafenak át és erre példákat iá hoztak felb plo tszcs—be belépett dolgozó paraszt, akkor az a tszcs£ uj minőségbe csapott át, vagy ha a Pártba' egy clolgozó paraszt belép., ezzel a Párt egy uj minőségbe csapott át e Vagy oa a hidegvizet meglangyositjuk r ezzel is már egy uj minőségbe csapott át© Az. elvtársak helytelenül látták a kérdést, de a konferencia többsége helyesen foglalt állástj hogy ezek a változások nem minőségi hanem mennyiségi változásokőHoljesen látták Marosi elvtárs Tot& elvtársni* ós Hegyvári elvtársaké 4/ Vita volt azon is ? hogy mirxien minőségi változás fejlődést jelent ^ e» A konferenciákon a többség úgy foglalfe állást, hogy minden minő— ™ ségi változás fejlődést jelerríiöüe a konferencián voltak elvtársak akik helyesen látták, ez volt'a kisebb része, hogy nem minden minőségi változás jelent hala3ástc Erre jó példát hoztak fel a magyar Tanácsköztársaság bukása után á horthy fasiszta rendszer jött lét— re e Volt olyan elvtárs, mint pűU 3chár elvtárs aki elmondotta? hogy a Tanácsköztársaság bukása után a horthy fasizmus létrejött igy minőségi változás állt b| do nem tudta megmagyarázni, hogy mlert nen jelentett fej lödé stégem látta hogy a horthy fasizmus az nem a törvényszerű ícjlŐdis következtében jött létre, hanem a belső árulás és a külső tulerö hatására* ltözépká der konferencián hasonló nézetek voltak csak azzal a különbséggel, hogy a vllPösn^ecTH^ dtak olyan jól kialakulni mint a felsőfokon. Sokszor vita helyett kérdést tettek fel az elvtár sak.j mert nom tudtak hozzászólni^ mert'nem értették tisztán a kérdést? igy vita nem is tudott kialakulnio Helyesen látták a konforencián a filozófia pártosságát, hogy mindig valamely osztály filözofiájáról van DSÓe»Tól látták az ellentétek har— oát a fejlődés tör vényező rüs.égét-, a kapitalizmusban, szocializmusban és a kommunizmusban iSüMegértették az anyag elsqdlegusaégét és a tudat ffs.