MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1952. január 3. - 1952. február 19.

1/21. ő. e. 1952. január 15. • Pártbizottsági ülés 97–143. - Mellékletek: - - A Pest Megyei Szövetkezetek Szövetségének beszámoló jelentése. 115–123.

* * — 4- — * XX, Gazdasági fel adat ok f- A következetek áruforgalmi tevékenysége^ A szövetkezetek tevékenysége a fogyasztási ágazatban nem annyira menynyiségben, mint inkább minőség színvonalában jelentősen fejlődött. Az elmúlt év során 38 új fogyasztási boltot létesítettünk. 27 boltot áru- C has jellegűvé fejlesztettünk és ezen kívül *még 24 boltot korszeiüsitejtünk; Ezek között több szatócsjellegü bolt volt, /Pl, Dabason, Szobon. stb,/ Széles áruválasztékkal rendelkező 24- körzeti boltot is lé te sl tértünk, Fokoztuk a kocsmáknak étkezdévé való átalakítását. Jelenleg 16 vendéglőben folyik étkeztetés, 36-vendéglátóüzemünkben pedig hideg ételeket lehet kapni, A pékségek számát is 12-ről 84-re emeltük. Megnehezítette a vendéglők és étkezdék fejlesztését, hogy a helyi készletek feltárása terén nem értek el megfelelő eredményt és a jegyrendszer megszüntetése előtt nagyrészt a hatósági kiutalásokra támaszkodtak. Az aratás ós cséplés idején 4 helyen /Cegléd, Dánszentmikióá,. Ifógykáta, Tápiószentmárten/ főleg az állami gazdaságokban,. t,sz,cs,-kben és a tanyavilágban a szövetkezetek mozgó boltok utján segítették elő a dolgozók áruellátását, A szövetkezeti kereskedelem forgalmának áruösszetétele is a minőségi cikkek irányában.tolódott el, A „minőségi, cikkek forgalma a januári 12 %~ról ©z összforgalom 3o %-ára emelkedett, mig az árukészletben az emelkedés megközelíti a 3o %-ot; A szövetkezeti kereskedelem részesedése a nagykereskedelem árualapot lekötő forgalmából az elmúlt évben 5o %_vólt,.- ami ugyancsak jelentős emelkedést mutat az előző évhez viszonyítva. Az áruforgás sebessége a tavalyi átlagos 11,^-ről 9-re csök-, kent, Evi áruforgalmi tervünket 115 %-ra teljesítettük. Az áruforgalom 73-millió Ft-tal volt magasabb, mint 195o^-ben, A jelentős fejlődés mellett azonban számos hiba és hiányosság is mutatkozik, A nagy, korszerűen berendezett üzletek mellett még mindig 3o az elhanyagolt szatócsjellegü bolt, A szövetkezetek részben saját hibájukból, részben a szervezés hibáiból, valamint a kötbéres szállítási szerződései: laza iiiódszverex miatt a rendelkezésükre bocsátott forgóeszközöket nem használják ki kellő mértékben, A szövetkezetek a vásárlóerőt nem irányítják kellőképen a minőségi cikkek irányába, A helyi árufor- . rásokból származó áru részesedése az összáruforgalomban jelentéktelen^ csak 6 %

t A kisipari szövetkezetekkel mem sikerült közvetlen árukapcsolatot kiépíteni. Az állami nagykereskedelem és a szövetkezeti kereskedelem viszonya nem megfelelő. Áruforgalmi terveik nincsenek összehangolva, A nagykereskedelem nem a tényleges lehetőség^ és a helyi szükséglet figyelembevételével szállítja az árut, A szövetkezetek megrendeléseit a nagykereskedelmi vállalatok számos esetben csak részben, vagy más árucikkekben teljesitik, /különösen a Vegyianyag és Konfekció Ker.Vallalat,/ Ez gyakran károsan hat ki a begyűjtés és felvásárlás jobb telj esité ,:ére is. Az állam és a szövetkezeti kereskedelem élesebb területű elhatárolásának hiányából a földmüvesszövetkezetek és a népboltok között egyes helyeken egészségtelen kapcsolat fejlődött ki. Különösen jellemző volt, hogy a szövetkezetek premizált áruk keretében gyakran olyan árucikkeket kaptak* amelyeket ugyanabban a községben a Népbolt szabadon hozott forgalomba.