MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1951. október 8. - 1951. november 5.
1/19. ő. e. 1951. október 8. • Pártbizottsági ülés 1–66. - Mellékletek: - - Jelentés a békekölcsönjegyzés munkájáról. 16–20.
I 1 - 5 —. Eredményként kell elkönyvelnünk, hogy a megye bizottságtól kezdve a j*b*-ig az alapszervezetek alaposan foglalkoztak az agitáció mődszereivel,• Ennél a kampánynál nyilvánvaló lett, hogy a jó népnevelő munkán, az agitáción multfc, hogy milyen eredményt értünk el* A népnevelőkszáma különösen falun megnőtt* / járásonként 5-6oo ./ A békekölcsönjegyzés során kialmkmlt kisebb neimevelőcsoportok felelőssel as élükön szilárd magját képezik majd a további népnevelőmunkának* Minden járásban bevontak a népnevelők sorába a jól jegyző dolgozó parasztokat* A népnevelők összetételét azomban döntően nem sikerült megjavítanánk* A megyei sajtó rendkívüli számai jó színes anyaggal alátámasztották, segi tettek az agitációt* A megyei villám, azonban sem tartalmilag, sem formájára nézve nem volt alkalmas arra, hogy a békelölcsönjegyzés munkáját előre vigye* 4 aKözponti és a megyei 5 évesterv brossurait és Írásos anyagokat, a párt «• szervezetek jól felhasználták* Helyi Írásos agitáoiós anyagot azonban csak nagyon keveset adtak ki* Főleg az üzemekben /Csepel- Autó, Pilisi bánya / jelentek meg helyi anyagok, A szemléltető agitáció lehetőségei nem voltak no maximálisan kihasználva* Hiányossága volt az agitációs munkának, hogy nem készítette fel eléggé a népnevelőket a vérhato nehézségekre* As előkészítő munka során a taggyűlések és népnevelő értekezletek hangulata rendkívül y optimista volt, a legtöbb helaen fel sem vetődött, hogy nehézségekkel istalalkozhatnak* Nem fordítottunk elég gondot arra, hogy •••ÉiságikkalxU a népnevelőket érvekkel szereljük fel az ellenség esetleg támadásival szemben, ezért volt az, hogy az első nap amikor a népnevelők ellenállásba ütköztek / elsősorban az üzemekben / megzavarodtak és tanácstalanokká váltak* A népnevelők bár szívósan küzdöttek a Párt politikájának érvényesítésért az ellenséggü szemben általában nem eléggé tartósan léptek fel.Szórványosan előfordultak a megyében kulák leleplezések. /Szotoi járás / vagy az üzemben volt nyilast vagy csendőr leleplezés /Vác / de nem eléggé vitték ki a köztudatba, nem használták fel az ellenség meggyülöltetésére* Azt a kedveső körülményt, hogy a békekölcsonjegyzés* két sorsolás Is megelőzte, az agitáoióban nem tudtuk megfelelően értékesíteni* A m*b* szorította ugyan ebben az irányban a járásokat, volt is ennek valami eredménye* de nem ' lelégitő* Miután a járásoknak nem volt tiszta képűk arról* hogy kii is nyerek a területükön) nem vitték elég határozattan ezt a kérdést az alap szervezetekfelé* Hozzájárult ehhez az is. hogy a sorsolási tanácsadók felállítását a tanácsok sok helyütt elhanyagoltak* Nem egyszer tapasztaltuk, hogy olyan községekben, ahol 2o-3o-an jegyeztek a sorsolásban, ennek nem adatak nyilvánosságot. A versenyszellemet nem sikerült ugy lendületbe hozni, hogy az egész megyén érezhető lett volna* Toltak jó kezdeményezések / pl* jegyez tetők és községek közötti versenyek /Szob/ tszcs* közötti kihívás /ZSámbék / de ezeket nem használtuk fel ugy, hogy a versenyt kiszélesítsük az egész megyére* Egyes rétegek , magatartása a kdlcaönde^vzés soránt Az elmúlt évhez viszonyítva a megyei üzemeiben nagyobb ellenállassal találkoztunk. Az üzenek létszáma az elmúlt évhez viszonyítva erőssen megdusadt és nyilvánvalóan ennek megfelelően as összetétel Is felhígult* As ellenség az elsőnap az üzemekben szervezetten jelenkezett és közellátási demagógiájával az első órákban megtorpanást okozott .Ezt a pártszervezeteknek rövid ido alatt sikerült semlegesítenie* Aa ellenség „ üzemekben végi* az alacsony jegyzés