MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1951. február 19. - 1951. április 9.

1/15. ő. e. 1951. március 12. • Pártbizottsági ülés 92–158. - Mellékletek: - - Kiértékelő jelentés a termelőszövetkezetek kongresszusi fejlesztéséről. 111–116.

r 3./ Az elért eredményekhez a termelőszövetkezetek fejlesztés© terén leg« jobb agitációs érv a t.sz.cs. elért eredményei voltak a leghatásosabb bak. Azok a termelfiszövetkezeti csoportok, ahol az évégi zárszámadásnál jó eredmény mutatkozott, ezenkivül egész esztendőben jól ment a munka most a t.sz.cs, fejlesztés terén ezekbe a csoportokba számos belépő volt. A felsőgpdi "Egyesült Törekvő" t.sz.cs-be, ahol 28 Ft. volt a munkaegység 7$-ről 118-raszáporodott a tagság. Vagy az abonyi József Attilla termelő cspport ahol 22 Ft-os munkaegység volt |b-rol>.i# llo-re emelkedett a taglétszám. A Tápi észen tmaron "Petőfi", ahol szintén voltak jó eredmények 11 tagról ll4-r© emeltedeti a táglétszám. Ezenkivül hatásos módszer volt

t hogy a bevitt állatokért az ellenértéknek az alapszabályzatban elŐirtak szerint a részesedóst kifizették. A Eegyónk területen a t.sz.cs. kongresszsusi fejlesztés ideje erre a célra egymillió kettőszázezer keret állt rendelkezésre. Ez kevésnek bizonyult és mint egy félmillió forintot kaptunk pótlásként. A megadott keretből mintegy egymillió háromszázezer forint lett kifizetve állat szerzem és a bevitt földön elvégzett munkadíj ós vetés cimón. Jó tapasztalatként vonhatjuk le, hogy azon a helyen ment jól a t.sz.cs* fejlesztés, ahol a feladatokat összekapcsolták. Azokon a helyeken, ahol különválasztották a t.sz.cs. fejlesztést a többi feladatoktél, nem sikerült átütő eredményt elérni. A budai járásban elért eredmények egyik magyarázata* hogv a t.sz.cs.«©1 párhuzamosan vitták a D©CTÜJ* test is. A begyűjtést loo százalékon felül teljesitették; A dabasi járás példája szintén ezt mutatja, A dabasi járásban at .sz.cs.-k taglétszáma 379 volt és a kongresszusi fejlesztés ideje alatt 1.299*»re emelték fel. A begyűjtést is a kongresszusig 5o százalékon fdlttl teljesítették. A megyénkben a fejlesztés terén egyik legsúlyosabb hiányosság azjí volt, hogy nem az osztályharc következetes vitele közben erősödtek mg szgmv* belileg a régi stermelőcsoportok ós alakultak meg az uj t.sz.cs.«k. . A kulákok és az egyéb reakciós elemek ellen nem volt tapasztalható a kérlelhetetlen Karc, sőt egyes helyeken illetve egyes járásokban mint a ráckevei járásban, ahol nagyon élesen mutatkozott meg, hogy a helyi szervek megalkuvással akartak sikereket elérni. Ha a termelőszövetkezeti csoport fejlesztése a kérlelhetetlen osztályharc következetes vitel© közben foly«*ik, akkor a kulákok, kupecek és egyéb elenséges elemek nem mernek a temelőcsoportba nyiltan ós melldöngetve belépni. A ráckevei járás egyeaközségéiben azonban a kulákok álltak rá a t.sz.cs szervezésre* és természetes dolog, hogy ez semmiképpen sem letet eredménynek tekinteni, noha iporkán a "Kossuth" t.sz.cs. 3o4 taggal 175o kh. földdel alakult. A megyénkben a t.sz.cs. fejlesztés munkáira azonban nem mondhatjuk azt, általában a megalkuvás, erőszakoskodás, kényszer vagy külömböző mester** fogások lennének jellemzőek. A jó meggyőző, felvilágosító munka, példa* mutatá3vés a kulák ellenni megszorítás a jellemző. Ezenbelül azonban az emiitettek szerint vannak súlyos hibák, amit igen élesen kell felvetnünk, hogy a munkánkból ki tudjuk küszöbölni. Ezen a téren semmiféle elnézést, semmiféle engedményt nem szabad tenni, mert az a későbbi munkák során meg fogja magát bosszulni. Azok W%f a Pártós állami funkcionáriusok felé, akik tudatosan helytelen ós ellenséges módszereket alkalmaztak a t.sz.cs. fejlesztésben szigorúan fel kell vetni a felelőség kérédést. A budai és a ráckevei járásban általánossá vált a kuláklista felülvizs^ gálása, ami ugyan magáfravéve nem helytelen, de hiba az, hogy a felsőbb szervek tudtajTés beleegyezése nélkül végzik és végezték. 1*3-