MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1950. július 18. - 1950. augusztus 31.
1/10. ő. e. 1950. augusztus 29. • Pártbizottsági ülés 327–344. - Napirend: - 2. Egyebek: - a) Az őszi fejlesztés, tagosítás. 331–334.
• 6 Ha gy Elvtárs; Az eíredálayak n@m jelentéktelenek, l£84 ta^Sfár belépett, ha azonbaa számításba vessük azt, hogy mitLymMfúfpt$ségek vanaak, akkor egy tized részit értük el. I me^Iffct'Wan; j sor hiányosság is. Mm látjuk tisztán, hogy a párttagok'.' 'míly< arányban lépnek be. A tapasztalat azt Kutatja, hogy a pártonki*vülisk többea lépnek be, mint pártzagok. A közép parasztság részéről sincs belépés, amit az adatok mutatják, pl. Peregsn 21 család, 5 8 holddal, Makád 21 család f 44 holddal Inárcs 21 család 23 holddal stb. A közép parasztok belépésére nemcsak a föld területe miatt van szükésgühk, hanem azért mert ez megnyitja kű^ömbözö rétegek előtt a belépést, fogyatékosságok vannak a családtagok és a nők beszervezése terén is. As MSBSZ szervezzen minden községben aépnval6 csoportot paraszt asszonyokból és ezek dolgozzanak a többiek falé. Nagy hiányosság, hogy az alapszervezetek nem dolgosnak szervezetten. A tszcs elnök. Vagy titkár mozgatja as .egész munkát és .a tagság többsége nem dolgozik. A J3 járási élöadékkal akarjak megoldani a problémákat, pedig azzal nem tudják, csak a tagság teljes aktivizálásával. Alffi munkája sem elég tervszerű, mintha az elvtársak vakok lennének, nem veszik észre a hibákat, a központi elvtársak tárják fel a hibákat. Nekünk sokkal élesebb szemmel kell járni, nagyobb szervezett seggel dolgozni, sokkal szélesebben sokrétűbben kell megfogni a dolgokat. Hem használjuk ki;a lehetőségeket pl. a Szovjetunióban járt küldötteken kivül-miért nem vesznek részt a gyűlések megtartásában as •országgyűlési :képviSíil6Ek, a megyei tanácsnál van 141 elvtárs és mi asm mozgatjuk az elvtársakat, vagypl. a pedagógusok közül azokat, akik nem kimondottan reakciósak, vagy klerikális beállitottságuak nagyon jól fel lehetne használni ... Azok a parasztok inkább hallgatnak reájuk, akiknek gyermekeiket tanitjak, mint egyik-tmásik kispolgár falujárora. Orvos elvtársainkra, akik a~ sirból hozták vissza őket. Mozgassuk meg a papokat is,akik me1letetünk álInak, s akikre a tömegek hallgatnak. Tudatosítsuk azt:', hogy miért érdeke a munttasnak , a tanítónak stb. a szocialista mezőgazdaság átalakulása és biztos vagyok benne, hogy akkor jobban fogják vinni az agitációt é» Bókkal jobb eredményt tudunk elérni, { Javaslom, hogy vizsgáljuk meg a falujáró osoportok munkáját, ne engedjük meg, aoiöf 'i k-;HS,2.g'Y' : 'S7-. ; «f^ákáraláy snMáfl' kupecek menyjenek ki nekünk falújárónak és elrontsák a munkákat. Persze helytelen lenne, ha minden f áíujáró csoportot igybirálnéak el. A megyei röpcédula jő. de különösen fontos, hogy a járások a községek is csináljanak ilysnt, ne az újságírókat mozgassák csupán, hanem használják fel a röpcédulát a munka előbbrevitelébea. Kísérjük figyelemmel a tágósitó bizottság munkáját, nehogy lefizessék őket. Sok esetben megnyilvánul az a veszély, hogy csak egy tagban akarják a tszcs földjét, fia ez nagyon sok dolgozó parasztot érint, ugy nem szabad megengedni, viszont nem szabad, hogy elap- , ro zák a földeket, legalább 5^60 holdnak kell egy tagban lenni, hogy azt eredményesen tudják művelni. A tagosítás után a kulák a ösereföldet aém alélhatja fel csak amegyei tanáos engedélyével, a kuiákokat kötelezni kell, hogy a munkálatokat a csereföldön azoanal megkezdjék. * Még 20 elökészitö bizottság van, ékeket fel kell fejleszteni, hogy megalakulhassanak. 33 ?.
