MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1949

1/6. ő. e. 1949. január 4. • Vb ülési jegyzőkönyv 1–15. - Napirend: - 3. A tavaszi vetésterv ismertetése. 10–14.

* 12 " ' '-^ MmÜtettedia hegy mikor a község megkapja a tervet, m'£özséafew^ belül azt globálisan. szétos»zák dűlőnként. Előfordul/ boi>//35j^^«^ azon a dülon más növény termeszthető, mint amit &«1JA JSaoaa£ / történik a dülonkénti ó s*©hangolása a területnek? IS^^m^f^éálf el a munkst és mikorra kiváaáá^ok befeáesni? Mikorra késztt^Ja^ I *±xennek alapién az ütemterv ? Milyen lehetősége van meg a ástalak vagy közsognek, hogy a hibákat közölje a vármegye felé? Van-e minden dűlőnek esőssé és nem fcg»e fenn állni az a veszély, hogy több dűlőnek lesz egy csősze? Milyen intézkedések történtek arra* hogy a demokratizálás megtörténkák? Milyen politikai munkálatok lennének konkrétabban elvégezve ezen a téren? Az ellemőrzése hogyan fog történni, ráilyen eloré kidolgozott terv szerint . Az AMÖ-nefc milyen szerepe lesz az előkóssitő munkában és utána milyen szerepet biztosítottunk & mépnmvelés, f el világos itás nunkájábah? • . Kovács István -termelési, felelősi

' Samu

1

.elvtárs azt kérdezi, hogy.hogyan- lesz biztositva a < szerső^se^gazáilqdikv érdekeinek megvédése? 1 kérdés kettes, az : egyik § hogy kik tex»élhetnek szerződésese .alapon, .Minden egyes mezőgazdasági terményben meghatározzuk, hogy miből lehet korlátlanul termelni és amiből kevés van mennyit. Amiből kevés van, elsősorban m táblás gazdálkodások részesülnek, utána azok az ujgazdák, akik szövetkezeti tago és utána többiek. Írre vonatkozólag az összes Moszk kirendeltségek és szövetkezetek ebben az értelemben ki vannak értééit ve. Be vannak olyan termények, amelyet fenntartottunk megyei vonatkozásban, hogy csak a táblás gazdálkodásoknak adnak ki. Halanda elvtárs azt kérdezi, hogy a gazdasági felügyelők hogan lesznek beállítva. A gazdasági felügyelők szakvonalon vannak beállítva, a szakmunkát végzik a tervek elkészítésénél. Persze nem szabad abba hibába esni, hogy minden gazdasági felügyelő gazember, vannak benne olyanok, akiket, fel lehet használni. A járási bizottságoknak nemcsak az ellenőrzés a szerepe. *I helyzet, mint a a Megye Bizottságáéi, mikor megkapják a tervet állást keli foglalniok. Ugyanazt a munkát végzi mint ml. B. megyei viszonylatban. Seregély! elvtárs kérdésére ém onnan veszem, hogy nem tudok árat, mert kinn voltam falun és ott az orrom alá tették a szerződést, amiben nem volt benne, hogy hány kiló cukrot kapnak. Jeney elvtárs elée kérdése, hogy a megyei tervnél .hogyan .van biztositva a tájtermelés. Üvtirsak éa.'aegfeoadtaF.., hogy igyekeztünk ezen valahogy segíteni amihez voltak bizonyos segédeszközeink.. 'Ezek között meg kell. említeni az. országos • .tájtérképet , ami szerint megpróbáltunk dolgozni, de megállapittottuk, hogy a tádtérkép nem ér egy fabatkát sem. ig|ekéztünk a tavalyi esztendő tapasztalatai alapján meghatározni és van egy kis helyi -ismére tünk is. A dűlőn belüli terv összehangolása hogyan történik? BJ&lvánvalóan, hogy amikor a községre vonatkozóaa kidolgozzuk a tájék szerint a termelést akkor ez tovább érvanyesűl ^ a dűlőre. A dűlőknél is bizonyos fokig centralizáljuk az egyes termelési ágakat, á ki tárgyalás folyamán fog összehangolódni a terv A Földművelésagyl Minisztérium meghaisározta, hogy pontosan meddig kell a községekig learanni a tervet és ezt február 15-bea hattrozta meg, ami határozatunk, hogy a február 20.-ig az egyénig visszük . le a tervet. Az ütemterv akkor indul a valóságban, amikor ez a munka konkrétan befejezdaik. A járás a kifogásait ugy közölheti hogy mikor megkapja a tervet, összehívja a népi bizottságot, de meghivga erre ax. tanácskozásra minden községből a népi bizottság elnökét, ezen részt vesz egy megyei népi bizottsági tag, aki a politikai részt adja. A konkrét terv kiértékelésénél minden egyes bizottsági tag elmondhatja kifogásait és ott hoznak határozatot.