MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1949
1/6. ő. e. 1949. január 4. • Vb ülési jegyzőkönyv 1–15. - Napirend: - 3. A tavaszi vetésterv ismertetése. 10–14.
- 10 A mi megyénkben egy kicsit előre vagyunk, mert a .tervi járásokban dolgoztuk ki, hanem kidolgoztuk a tervet es kösségekig. Községeknek a terve azonban a vé lemé4yünk : %z&?ittt úgy kés zült el., mint ahogy a gazdasági felügyelő|fjm4íiz]p/" elkészítették a községekre*. * Most aeglepetéasaera^^'^gy*^ értekezletet hittünk issze és az ő általuk elká szülét tervekel felülbíráltuk a rendelkezésünkre éllé álatok alapján. Így össze'gezve a helyzet az, hogy az országos tervből megyénkre eső rész, ki van dolgozva szakvonalon egészen a járásokig és azon talmeaően a községekig, A községek terve nem jó, sok hiba van benne, amim Í avitapí kell. fontos, hogy ezeket a terveket aprólékosan részetesen megvitassuk a községekkel. Most áttérek a muakaratldszerekre McSszőr is bejelentem, hogy a ml népi bizottságunk pénteken reggel ki fog szállni megyénk területén Ilekunmajsárm és ott el fog tölteni 3 napot és e* alatt fog3a kipróbálni azt 'ff. munkamódszert, amelyet a megye össze® községeire ki fog ter-jeazteai'. A módszereink a következők. A községekre első kidolgozott tervet levisszük és a községbea összehívjuk a népi bizottságot. A községi népi bizottsággal előbb részletesen, aprólékosan megvizsgáljuk, hogy a terv az elmúlt esztendőkhöz viszonyítva réális-e. Utána a népi bizottsággal a tervet elfogadtatjuk és széjjel fogjuk osztani az egyes gazdákra. A terv szétosztása ugy történik, hogy meg kell állapítani dűlőkön belül, hogy hány gazda van, az elmúlt esztendőben mit vetettek, kidolgpzzuk a dűlőre eso részt, kidolgozzuk, hogy mennyinek kell oda bejönni a tavaszi kalászosokból, kapásokból. Utána a népi bizóttság>egy tagja összehívja a dűlő összes gazdáját egy értekezletre és megbeszéli, hogy miből mennyi esik a dűlőre. Mikor a gazdák is levitatták a tervet és ezt el is fogadták, akkor indul meg a részletes kidolgozása a tervnek egyénekre vonatkozólag. Íz ugy történik hogy a mezőőrök kimennek és átbeszélik a gazdákkal, hogy az ő területére mennyi fog esni a vetendő terméanyből. Ugyancsak felt egyzi, hogy mennyi lábas jószága van, vagy Igavonó állata és az területén kivül milyen munkát tud végezni. Knnek összeírása után előttünk van egy kép, hogy a dűlőre eső rész hogyan alakul Utána fél tudjuk mérni, hogy milyen igavonó erő áll rendelkezésűnkre a dűlőm belül. Bzután fog tulajdonképpen a dűlő terv elkészülni, ennek elkészítésénél a politikai munka megint a dülőoiztosra, a bizottsági tagra és a mező őrökre hárul. -Ezután összehívunk egy ujabb ertekezletet, amelyre pontos javaslatot viszünk, hogy a dűlő tavaszi tervét hogyan kell teljesíteni. Itt fog tulajdonképpen kiéleződni az osztályharc, amikor a zsíros parasztok nem akarnak majd igavonó állatokat a többi gazdák rendelkezésére bocsástaai . Természetesen a helyzetkép nem volna teljes, ha kihagynám á traktorok szerepét ebben a kérdésben, fannak olyan dűlök, ahol csupa régi, nxx kisbirtokosok laknak. Hőfordul az, hogy az egyik dűlőm belül, ahol régi kisbirotkosok laknak látják, hogy a traktorok az ujbirtokosoknak, illetve a táblás csoportoknak segítenek elsősorban, ez igen jó hatást kelt. Ha a dűlőn belül meg van a terv, ebből összesítik a község tervét. Itt már a népi bizottság szerepe, hogy politikailag ta&gx pontosan kiértékelje, hogy hol milyen módon. mentek a dolgok, milyen simán. így azután meg lehet határozni, hogy mennyi vetőmagva van szükség, mennyi igavonó állatra van szükség stb. &z volna a technikai része a dolognak. A politikai része, hegy hogyan megy ez le és melyik az a szervezet, ami ezt szervezi és melyik szervezet legyen « t erince ennek az egész felépitaénynek. Bavaly az egész közigazgaás volt a gerince, az idén tavasszal a mi pártszervezeteinknek kell annak a szervnek lenni, aki összefogja, irányítja ós ellenőrzi ezt a kérdést. A faluai tömegszervezeteknek kell kivenni meszüket ebben a munkában. A közigazgatást termeészetesen ne becsüljük le, H
