MDP Pest Megyei pártválasztmányi (1954. szeptember 4-étől pártbizottsági) üléseinek jegyzőkönyvei, napirendjei, határozatai 1948-1956:

1/4. ő. e. 1954. szeptember 4. • Pártbizottsági ülés 228–303. - Melléklet: - - A Pest Megyei Tanács VB jelentése a népnevelő munkáról. 268–303.

• aoÁllattenyésztés fejlesztése A decemberi határozat.Óta megyénkben &z állattenyésztés vonalán különö* sen a jövedelmezőségben értünk el haladást, Mig az előző évben a ter-s melőszövetkezetek többsége lebecsülte az állattenyésztés jelentőséget aádig az idén már elértük, hogy a tervkéssités idején is bátrabban alapoztak az állattenyésztésre. Pld. a ceglédi "Nagy Sztálin".tavaly 75.000 forintot biztosított sertéshizlalásbél, az idén ?5o»000 forint van előirányozva, aminek elérése biztató. A biai"Dózsa" tsz kiválty • a malacok eladásából a tavasszal 12o.000 forint jövedelemre tettek szert. Has'onlő eredményeket ért el számos termelőszövetkezet. Jelentősen javult' az állattenyésztési kedv az egyénileg gazdálkodók vonalán is. pld. amig az elmúlt évben idéztük.és büntettük a kanoa~ ' tulajdonosokat a fedeztetések elmulasztásáért, addig az idén- 3oo fo-al több kanca lett fedezve mig tavaly a hasonló időben. A lótenyésztést adókedvezményekkel is elősegítettük. Ez évben dolgozó parasztságunk I08.700 forint adékedvezményban részesült a kancák csikózása után. A tenyésztői kedv javulását mutatja,az állatárak rendkivül gyors emelkedése,, amely mintegy 5o-7o fo~&* Az állattenyésztés költség kihatásaival kapcsolatban a termelőszövet- t kezetekben'téves nézet uralkodik. Több járási mezőgazdasági vezető a* legutóbbi időben még ugy vélekedett, hogy a növénytermelésből nagyobb a tiszta jövedelme tsz-nek

? mint az állattenyésztésből. Ez a feltevés nem felel meg a valóságnak. Kielemeztük, hogy az 500 holdon.aluli termelőszövetkesetek, amelyből nálunk 15-1 van, a növénytermelési összebevétel a bevételnek 51.4- $-a, az állattenyésztés be-vétele az ess z 6b evét élnek 4-3*8 $-a#; Harcsak ezt tekintjük akkor való-, ban ugy tűnik., hogy a-növénytermelésből származik a nagyobb jövedelem, de ez az elemzés csal, mert az érem másik oldala,a kiadások mást bír zonyitanak, ugyanis a kiadások 32,4 %-át. növénytermelésre fordítják, •', 8,4-• 56-át pedig állattenyésztésre és az igy-biztosit. nagyobb jövedelmet. Hasonló a helyzet valamennyi termelőszövetkezetnél. Meg kell állapitani^ hogy ezzel a kérdéssel ilyen értelemben a Párt és tanácsi szerveink nem foglalkoznak, egyszóval nem ismerték fel az állattenyésztés pénzügyi kihatásaito :•:-.' ' ' •/• ím