MDP Pest Megyei pártválasztmányi (1954. szeptember 4-étől pártbizottsági) üléseinek jegyzőkönyvei, napirendjei, határozatai 1948-1956:
1/2. ő. e. 1951. március 23. • Pártválasztmányi ülés 139–165. - Napirend: - 3. Az agitációs munka. 150–157.
A hanmadik kérdés az agitáció kérdése. Ezen a téren tettünk már lépéseket az agitációnk politikai tartalommal való megtöltésére. Ez azonban még igen kezdetleges. Szervezeti téren a pártönkivüliek bevonásánál még mmdit tapasztalható "bátortalanság. Mutatkozik egy olyan veszély is hogy a ípráttagok visszahúzódnak a népnevelő munkától és a népnevelő csoport lényegébe véve. pártonkivüliekből áll. Nekünk arra kell törekedni, hogy a éárttagságunk nagy mértékben aépnevelő legyen. De rajtuk kivül vonjunk be alkalmas pártonkívüli erőket is*. Sok zavar mutatkozik a népnevelők területi rögzítésénél. Szükséges, hogy a népnevelők területhez legyenek rögzitve. Nehézkes és nem eléggé mozgékony a népnevelő csoportok munkája. Egyes helyeken tul nagyok a csoportok és meg megnehezíti mozgékonyságukat. 1 termelőcsoportok,állami gazdaságok brigádjaiban nincsenek népnevelő csoportok és igen sok helyen általában van csak népnevelő csoport. Népnevelő csoporijaink igen sok helyen még mindig nem ismerik eléggé a Párt és % kormány határozatokat, amelynek megismer te tésé&e nem lorditot tünk kellő gondot. Ugyanakkor nem adtunk elég segitséget a/ határozatok konkretizálásához:. 1 helyi feladatok mellet pártszervezeteink nem dolgiztak ki agitációs szempontokat, agitációs érveket, amelyek seÉitségóvel a faépnevelők ezt a feladatot lobban megoldották volna. Ennek következtében az agitációHk nem eléggé szines, egy helyben mozgó, Ugyancsak ezzel kapcsolatos a tempó kérdése. Nem tudunk elég gyorsan reagálni a helyi eseményekre. Íz agitációs munkánk nem eléggé leplezi le az ellenséget. Íz ellenségelleni harc igen gyakran háttérbe szorml és kampányszerűvé válik, nincs összefogva a mindennapi munkával. Ez megmutatkozik a termelőszövetkezetek fejlesztése során, a kulálpk leleplezésével kapcsolatban. Izonban még a kulákok kérdése napirenden forog, de jobboldali szociáldemokratáknak még igen jelentős befolyásuk vfoLés tekintélyük van. nincsenek leleplezve. Egy olyan nézet van kialakulóban, hogy jobboldali szoc. dem. csak az üzemekben van és megfeledkezünk arról a jelentős számról mely a falvakban is van. 1 klerikális reakció munkáját általában látják ,de nem tesznek ellene intézkedést és nem folytatnak ellene leleplező munkát. 1 klerikális reakciónak nagy a befolyása még a nőkre. Íz ellenség elleni harc kérdését adminisztratív eszközökkel akapják sok helyen megoldani. Tisztázni kell a falusi pártszervezetekben ezt a kérdést és minden feladattal össze kell kötni az ellenség leleplezését konkrétan megmutatva az ellenséget. Igen sok esetben mutatkozik, hogy az úgynevezett "népszerűtlen** feladatoktol az elvtársak visszahúzódnál^ és próbálnak erre magyarázatot taálni. Megmutatkozik ez a begyűjtés kérdésénél. Pedig a begyűjtési rendeletnem egy olyan kérdés amit a dolgozó parasztsággal nem lehet megértetni. 1 rendelet tudatosítását igyekeznek elvtársaink a tanácsokra áthárítani anélkül, hogy segitséget adnának a tanácsoknak. Pedig e rendelet megértetésén keresztül minden kérdésben közelebb jutunk a dolgozó parasztság*' hoz. Ez a feladat nem egy napi feladat, tudatosítani kell ezt a rendeletet, hogy ezen keresztül a szövetkezeti mozgalom nagyobbütemő fejlesztését is elősegítsük. Va egy olyan nézet még a párt iskoláinkon is, hogy a begyűjtési rendelet egy eszköz arra, hogy a termel őc söpört okba tömöritáuK a dolgozó parasztságot. Ez káros nézet, mert a remeiét nem azért vált szükségessé, hogy ilyen alapon tömörítsük a dolgozókat a szövetkezetbe, hanem azért, hogy biztosítani tudjuk a város, az ipari munkásság megfelelő elátását, biztosítani tudjuk a megfelelő tartalékot^ amit a szocializmus Ipitése megkövetel, és megköveteli ezt a nemzetközi helyzet is 1 rendeletnek célja az is, hogy szilárdabbá tegyük a munkásosztály es a dolgozó parsztság közötti kapcsolatot és a rendelet elősegitőtar legyen a tervszerű gazdálkodásre is. N '