MDP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei 1950-1951

1/1. ő. e. 1951. január 28. • A Pest megyei küldöttválasztó konferencia jegyzőkönyve 81–143. - Napirend: - 1. Titkári beszámoló és vita. 82–141.

. - lo ­szemben 195o-ben 9© millió Frt.-ot fizettek be; Ahozban éhez ha hozzá­vesszük, hogy a mai napig még mindég 76 millió" Frt. adótartozása Tan megyénk területén, akkor látnunk kell. hogy egyrészt dolgozó paraszt­Ságunkkal még mindég nem tudtuk eléggé meprtetni, hogy a mi szocializ­must épitő államunknak befizetett adók közvetett utón az 6 boldogulásukat segitik elő. Gyakran elmulasztjuk ezt bebizonyítani még: olyan helyen is, mint pld. Sülysáp, Pusztacsev. ahol az évi állami költségen egzközölt beruházás összeggé ióval felüliülja a község által befizetett adók összegét. Más­részt mert egyes pártszervezeteinkben, pártfunkcionáriusainknál is, de különös képen a tanácsoknál megengedhetetlen oportunista álláspont van ebben a ká*désben« Mivel lehetne mással magyarázni, hogy pld. GegLéden a kuláknak még ma is 296.818 irt. Hagykörösön pedig 181.36© Frt. adótartozásuk van. Szól­nom kell itt még az őszi vetésről és a zöldövezet kérdéséről a vetés kérdéséről. Kekünk el kellett vetni őszi gabonából: árpában 286.049 k # h. át. Pártszervezeteink és a népnevelők lelkes munkájával elértük, hogy ezt a területet október 22,-re túlnyomórészt elvetettük. Ezért mondom, hogy túlnyomórészt t mert később kiderült, hosy a nekünk adott jelentések pontatlanok voltak, hoCT hőnéhány ezer holddal kéve ­sebb lett elvetve az előirányzatnál, k Hiba ott van. hogy a járási ta­nácsok nem ellenőrizték megfelelőképen a vetésről adott jelentéseket és ennek következtében elfogadva a karnis jelentéseket, valótlan adatokat továbbitottak a megyei tanács és a megyei pártbizottság felé. Ennek az lett a követkeménye, hogy az el-wtettlen területet pótlólag most télnek idején kell sokkal nehezebb körülmények között bevetni és ami a legsú­lyosabb, hogy a járási és városi tanácsok jelentésére támaszkodva valót­lan adatokat jelentettünk ami szeretett Rákosi elvtársunknak. Megtévesztettük azt, akinek minden eredményünket és ragyobó kilátásain­kat köszönhetjük. Ez elvtársak megengedhetetlen hiba volt és ebből e ­kulva a jövőben sokkal alaposabban ellenőriznünk kell a kapott jelenté­seinket. Fel kell számolni azt a felelőtlenséget, ami különöskópen a mezőgazdasági termelés frontján, de az egyes üzemekben is tapasztalható. Meg kell még emlitenünk, hogy a vetés kérdésében a fegyelem olyan laza­sága és az oportunizmusnak olyan na^y foka mutatkozik meg, 'ami teljesség­gel értene tétlen. Egyes funkcionáriusok a megyei, járási és helyi taná­csokban még amikor Kiderült is, hogy ilyen lemaradás van ahelyett,hogy hozzáláttak volna a hibák kijavításához az irodán belül alkudoztak a számokon ás számvetési müveletekkel akarták a vetés kérdését megoldani. Megkísérelve, hogy aiólag is félrevezessék a megyei tanácsot. Ez az al­kudozás már odáig fajult, hogy a gödöllői járás ^tanácselnökét, aki nem kommunistához méltóan, hanem nyavágjő, alkudozó kereskedő módjára viszo­nyult a kérdéshez, fel kellett függeszteni. A földövezet kérdésében, a szerződés kötésben vannak bizonyos eredmények az előirányzott területnek eddig mintegf 68 %.-a van lekötve. Ezzel a­zonban nem lehetünk megelégedve. Ebben a kérdésben a mi megyénkre, Párt és állami szervezeteinkre, tszcs, és az egyénileg dolgozó parasztságra, nagy felelőség hárul, mert Budapest zöldséggel való ellátása jórészt a mi vállainkon nyugszik, nem szólva megyénk városainak, nagyüzemeinek el­látásáról. A zöldövezet kérdését e-mellett ugy is kell néznünk, hogy megyénk dolgo­zó parasztságát csak ezen. az utón a belterjes gazdálkodás utján, alapve­tően a szocialista nagyüzemi belterjes gazdálkodás utján vezethetjük a jobb élet felé. A kérdésben tehát nem-csak Epést ellátása, hanem a megye dolgozó parasztságának felemelkedése is rejlik. Ezért az e téren mutat­kozó hibákat sürgősen fel kell számolnunk es a lemaradást okvetlenül és gyorsan be kell hoznunk, A legfőbb hiba ezen a téren az, hogy a zöldség termesztés kérdése álla­mi szerveink szemében a tszcs, és az egyénileg gazdálkodók előtt a bol­gárkertészkedéssel egyenlő forgalmat nyer. Ha tszcs., vagy egyénileg dol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom