MDP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei 1950-1951

1/1. ő. e. 1951. január 28. • A Pest megyei küldöttválasztó konferencia jegyzőkönyve 81–143. - Napirend: - 1. Titkári beszámoló és vita. 82–141.

—- a Kedves Elvtársak! Megyénk itarositása érdekében eredményeket értünk el a megyében lévő erő­források feltárása tekintetében. Ha azelőtt félévvel a megyénkben lévő helyiségek csak mint erdők voltak számbavóve, ma már elmondhatják, hogy vannakleleteink, melyek arra vallanak, hogy a Pilisben és a Haszáíyban, azentendre és Kösd kórnyékén feltáratlan széntelepek vannak. Sőt vannak leletek, amelyek arra vallanak, hogy ezek a hegyek még más értékesebb anyagokat Is tartalmaznak.VE* a dolog még természetesen nincs kidolgoz­va, mégis a jelentésemben fontosnak tartottam elmondani a konferencián elsősorban azért, hogy kíváncsivá tegyem az alvtáraakat, megyénk termé­szeti lehetőségeinek felfedése iránt,/ Az ipari termelés mellett szép eredményeket értünk el mezőgazdasági té­>ren Is. elsősorban a szocialista szektorokban.elért termelési eredmények biztatnak a jövőre nézve nagy eredményekkel. Állami gazdaságainkban az idén 49,9©8 q,-val több gabonát. lo,245 q kukoricát és 643 q,-val több gntonái ipari növényt termeltünk, amely nem-csak a terület megnövekedéséből adódik, hanem abból is, hogy pld. a gabona átlagtermés 9,87 q,-ra nőve ­kedett. Hasonló eredményeket matatnak termelő szövetkezetek is. Megyénk termelő csoportjai összeseseiben nézve 8,69 q. búza átlagot, illetve 9.18 q, ga­bona átlagot 16 q kukorica 6o cukorrépa átlagot ertek el, amihez egyéni dolgozok átlaga gabonából 678 q. kukoricából 12 q. cukorrépa 5o q, m a termelőszövetkezeti csoportok átlagos eredményen belül nem ritka az o­lyan példa, mint a dánszentmikiősi tszcs, eredménye, amelyben a gabona átlag 12 q volt, vagy a biai tszcs, amelynek cukorrépája 28o q* átlag volt. Emellett a dolgozó parasztság anyagi megerősödése folytáa a Pártiunk felvilágosító munkája nyomán adódott jobbmegmunkálás következtében fej­lődést mutat a dolgozőparásztság termelési eredáánye is. A szocialista szektorban bizonyos eredmények mutatkoznak az állattenyész­tés terén is. Nem mondható ez el az egyéni gazdaságokban, ahol az ellen­ség kihasználva a takarmány hiányból egyébként is adódó hajlandóságot, amellyet, hogy saját maga nem nevel jószágot, igyekezett a dolgozó ra ­rasztságot is iószágállományának elherdálására biztatni. Hogy a kulakság irányt vett a lőszágállomány kipusztítására, arra jellemző példa, hogy Szebelédi Lai os 4o holdas, kulák 1948-49ben 4 tehene és 8 borju. 2 tenyész­lova és 2 csikó t 2 anyasertése és 18 süldőmalaca volt. Ma van neki 1 te­hén 1 lő, 4 süldő, •• • „ Kalm ár TatTáw 8 7 holdas kuláknak 1948-49-ben 3 tehén és két borjú, 8 te­n^eszkanca, Z csikó, 8 anyasertés, 6 süldő, 18 malac. Ma 1 tehén, 2 ló, 1 csikó és 4 süldője van, m , • m , Kovács Zsigmond 4o holdas. 48-49-ben 3 tehene. 2 borjúja, 4 lőva.8 csi­kója, 4 anyasertése, 9 süldője és 24 malaca volt, Ma 1 tehene, 2 lóvá és 6 süldőié, Babek József 3o holdas kulákban, 48-49-ben 8 tehene, 2 borjúja. 3 lóya, 2 csikója. 8 anyasertése, lo süldője. 21 malaccá volt, Ma 1 tehene, 1 borjúja, 1 lova 1 csikója 1 anyasertése és 3 süldője van. Az.elmúlt időszak alatt gépállomásainknak elsősorban a tszcs,-kkel, de az egyénileg dolgozó parasztokkal krarsniaritís való kapcsolata is kiszéle­sedett. Ezt mutatja az a körülmény, hogy még 1949-ben 41 tszcs és &.A&. dolgozóparaszt szántatott 86.6©b k.h, íöldet. 195o-benl38 tszcs és 33,12o egyénileg dolgofcő paraszt szántatott l97,ooo h, földet, k jövő évi termelés szempontjából fontos megjegyezni, hogy a tavalyival szemben az idén a földterületnek a rossz időjárás ellenére 96.o4 ^.-ban szántot­tuk meg mélyszántással. A tervteljesités terén, bár egyes gépállomásokon vannak szép eredmények, egészében véve mégis loo jT.-on alul maradtak. Ebben közrejátszik egyfe­lől, hogy nem volt elegendő terület leszerződve, másfelől, egyes gépál­lomások nem tudták teljesíteni a vállalt területet sem. alapvetően a lemaradásnak a fő okát azonban abban kereshetjük, hogy pártszervezeta­ink és pártbizottsága nk t köztük a megyebizottság is nem fektetett elég gondot a gépállomás dolgozóinak politikai nevelésére és a beférkőzött el­lenség leleplezésére, kisöprésére. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom