Kiss Anita (szerk.): Forrásaink a reformációról. Dokumentumok az MNL Pest Megyei Levéltárából (Budapest, 2018)

Dokumentumok

Thuróczi, Székely, Dancsházy és a másik négyet). A korábbi szabad vallásgyakorlatot bizonyítja az 1732. évi számadáskönyv is.

Egykorú másolat, pecsét nélkül, latin-német.

223. e

Feljegyzés a hévízgyörki református egyház kezdetéről (Az 1732. évi számadáskönyv részletének másolata)

A revolúció előtt,209 a török hódoltság idején Gábor Márton emlékezete szerint anyai nagyapja, Bogdányi György előbb óbudai lelkészként szolgált. Onnan Szentmiklósra távozott, majd továbbköltözött Hévízgyörkre. Itt üldöztetésnek tették ki őt, ezért a Révkomárom közeli Szőnybe távozott.

Kánai István és Tóth István arra emlékeznek, hogy a pestis idején210 a bagi plébános engedélye alapján a hévízgyörki prédikátorok temették el a katolikusokat is.

A Rákóczi-szabadságharc éveiben segédlelkészek voltak: Harsányi, Szentgyörgyi, Vátzi Miklós.

A Rákóczi-szabadságharc után a háború alatt elszéledt nép visszatért a faluba, és az alábbi prédikátorokat tartották: Poroszlai, Turótzi, Székely, Dantsházi, Berényi Sámuel, Bitskei Gergely, Berényi István, Peleskei Miske Péter.

Egykorú másolat, pecsét nélkül, latin-magyar.

223. f

Sztraka József plébános nyilatkozata Bag, 1787. október 26.

A plébános a hévízgyörki reformátusok panaszával kapcsolatban az alispán és a megye részére a következő nyilatkozatot teszi:

1) A reformátusok által igényelt 50 fontos harang egyik oldalán a Szentháromság, a másikon a Boldogságos Szűz képe látható. így alapvetőnek látszik, hogy a harang a katolikusoké. A Bagról Hévízgyörkre 1727 körül költöző katolikusok Budán készíttették maguknak a harangot, amit a reformátusok csellel elszedtek tőlük.

2) A harangot megközelítőleg 14 évvel korábban vették el Zsiger Mihály plébánossá- ga alatt, amelyet a mellékelt levél tanúsága szerint Grassalkovich Antal és Salbeck Károly váci püspök is támogatott.

209 A Rákóczi szabadságharc vagy a török elleni felszabadító háború.

210 1708-1710 körül.

297