Kiss Anita (szerk.): Forrásaink a reformációról. Dokumentumok az MNL Pest Megyei Levéltárából (Budapest, 2018)
Dokumentumok
egy órai járásra élnek a szigetújfalui anyaegyháztól. A Duna rendszeres áradásai az átjárást rendkívül nehézzé teszik. A plébánia még egy másik leányegyházzal (Sziget- szentmárton) rendelkezik, ezért itt csak háromhetente vasárnap tartanak szentmisét. A leányegyház részére közös plébánia alapítása szükséges. Erre vonatkozó igényt a lakók már a Magyar Kamarához és legutóbb Krisztina főhercegnőhöz is benyújtottak. Szigetszentmárton: A község a székesfehérvári egyházmegyéhez tartozik. Kilenced helyett tizedet a földesúrnak ad. E településen a budai ferencesek és a pesti domonkos rendiek koldulnak. A község a falun kívül szilárd anyagból épült, torony nélküli, szükséges felszereléssel ellátott templommal rendelkezik. A templom a háromhetente tartott misékre összegyűlő népet nem tudja befogadni. A harangtorony a faluban a régi templom helyén állt, amelyben három harang volt. A jég és a dunai áradás teljesen romba döntötte. A településen 311-en élnek, az anyaegyháztól félórai járásra esik. Ezen kívül a kapcsolatát a plébániával ugyanazok a tényezők lehetetlenítik el, mint Csép esetében. A leányegyház plébániává alakítása érdekében a lakók már Krisztina főhercegnőhöz kérelmet nyújtottak be, amelyet megalapozottnak tartanak. Becse:40 A község a székesfehérvári egyházmegyéhez tartozik. Kilenced helyett tizedet a földesúrnak ad. E településen a budai ferencesek és a pesti domonkos rendiek koldulnak. Temploma vályogtéglából épült, fa szerkezeten nádtetővel ellátott. Kis templomtornya két harangocskával felszerelt. Az épület csak a lakók felét tudja befogadni. A községben 302 fő lakik, akik félórai járásra élnek a ráckevei anyaegyháztól, amelyet a Duna közelsége és áradásai miatt sokszor csupán hajón érhetnek el. A ráckevei templomban csak minden negyedik vasárnap tartanak német szentmisét. E település lakói németek, ezért lelki gondozásuk nehézségekbe ütközik. A helység fekvése egy plébános kinevezését, a templom mérete pedig a bővítést teszi indokolttá. A lakók plébánia alapítását Krisztina főhercegasszonynál még nem kezdeményezték, hanem azt a jelenlegi bérlő Szaplanczay János gondjára bízzák. Makád: A község a székesfehérvári egyházmegyéhez tartozik. Kilenced helyett tizedet a földesúrnak ad. E településen a budai ferencesek és a pesti domonkos rendiek koldulnak. A faluban templom vagy kápolna nincs. A lakók reformátusok, helyben imaházzal és lelkésszel. A településen 42 katolikus él. Az anyaegyház Ráckeve. A közeli, félórai járásra eső Lórév községben 14 katolikus él, ezért a két hely részére egy kápolnát kellene alapítani. 40 Becse, ma: Szigetbecse 64
