Kiss Anita (szerk.): Forrásaink a reformációról. Dokumentumok az MNL Pest Megyei Levéltárából (Budapest, 2018)

Dokumentumok

A szadai reformátusok és a katolikus harangozó járandóságának ügye 1785 100. a Kiegészítő vármegyei jelentés Veresegyház, 1785. szeptember 11. Veres István alszolgabíró figyelmeztette a szadaiakat az augusztus 16-i kisgyúlési ha­tározat értelmében, hogy a harangozónak járó búzát adják meg. Ezzel összefüggésben szeptember 11-én, Veresegyházán megjelentek a szadai reformátusok, akik megerő­sítették, hogy engedetlenségük arra vezethető vissza, hogy sem a türelmi rendelet megjelenése előtt, sem azóta nem adták azt. A harangozó járandóságát az 1777. évi egyházlátogatás alkalmával az akkori segédpüspök, gróf Esterházy Pál akarta megho­nosítani, de megadása ellen folyamatosan tiltakoztak, ezért a rendelkezésnek sosem sikerült érvényt szerezni. Erről tanúbizonyságot tettek az alábbi reformátusok: Jónás János, Galambos István, Csömör Péter, Illyés János, Szűcs András, Pintér György, Szűcs István, Révész Tamás, Sigmond István és Csombor János. A Helytartótanács 17 000. sz. alatti határozata abból a téves körülményből indult ki, mintha a járandóság már a türelmi rendelet elfogadása előtt szokásban lett volna. Valójában azt sosem adták. Egykorú másolat, pecsét nélkül, latin. 100. 100. b Jelentés az augusztus 16-i közgyűlési határozat végrehajtásáról Veres István alszolgabíró. Szada, 1785. szeptember 10. Az alszolgabíró figyelmeztette a szadaiakat, hogy további ellenkezés esetén példás büntetésben részesülnek, ha nem adják meg a katolikus harangozónak járó gabonát. Egykorú másolat, pecsét nélkül, latin. 100. c Veres István levele Szily József alispánhoz a látogatásról. Veresegyháza, 1785. szeptember 11. A szadai reformátusok jelentkeztek a szolgabírónál, hogy választ adjanak arra az in­tésre, miszerint a katolikus harangozónak búzát kell adniuk. A választ mellékelt je­lentésben küldi meg a szolgabíró. 152

Next

/
Oldalképek
Tartalom