Kiss Anita (szerk.): Forrásaink a reformációról. Dokumentumok az MNL Pest Megyei Levéltárából (Budapest, 2018)
Dokumentumok
8) A bicskei plébános könnyedén nélkülözheti a levélíró közösség kifizetéseit, mivel a plébánia jövedelmei meghaladják a 300 Ft-ot és a 600 kila búzát. Egykorú másolat, pecsét nélkül, latin. 77. d Belkovics István ceglédi plébános válasza a tápiószentmártoni evangélikusok írására Szentmárton,117 1785. február 21. 1-2. pontra: Tápiószentmárton 1744-ben a kánoni látogatás alkalmával már Tápió- bicske leányegyházaként szerepel a dokumentumokban, amely Bene István, akkori plébános joghatósága alatt állt. Az akkori katolikus többség és evangélikus kisebbség a községi közös kasszából fizette a párbért, a vajat, szénát és nádat a stóla mellett, amelynek mértékét a kánoni látogatás során állapították meg. Ennek mértéke házaspáronként 1 mérő búza és 25 dénár volt. A katolikus kántortanító ennek felét kapta évente. 3-4. pontra: tévesen állítják az evangélikusok, hogy Bajáki János plébános 1778-ban felhagyott a protestánsok járandóságának beszedésével, mivel a dokumentumok ezt cáfolják. A lelkész alkalmazásáig a járandóságot fizették. Bajáki szelídsége miatt sok hátralékot az egyháziakhoz nem méltó eszközökkel nem kívánt behajtani. A ceglédi plébános 1783-ban és 1784-ben alig a felét szedte be a stóla és párbér összegének a nép nélkülözése miatt. Ebből azonban nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a kötelezettség nem áll fenn. Az evangélikusoknak jelezniük kell, hogy mely fórumon tiltakoztak a fizetési kötelezettség ellen. Az 1777. évi Esterházy Pál és az 1782. évi Zerdahelyi Gábor püspöki helynökök által végzett egyházlátogatás során nem jelezték a problémát. A stóla és párbér fizetésének megtagadása tehát 1784-nél korábbra nem tehető. Egykorú másolat, pecsét nélkül, latin. 77. e Tápiószentmárton községe a tápióbicskei plébániai adminisztrátornak Tápiószentmárton, 1784. december 8. Mészáros István főbíró, Mojses András törvénybíró, Bozoki Márton, Kovény István, Kiss János, Graner József esküdtek, (lejegyezte Janikovits Imre helyi jegyző) 117 Szentmárton, ma: Tápiószentmárton 135
