Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
III. Pest megye hivatali (1009-2016) - III.2. Főispán (1655-1949)
A főispánoknak kötelességük lett volna évente beutazniuk kerületüket, és munkájukról félévente jelentést tenni. Majláth József Pesti kerületi főispánnak 1786-ban 1500 körüli ügyet kellett elintéznie.64 Ez szinte lehetetlenné tetté a kerületek beutazását. A széles jogkörük ellátását azonban csupán egy rendkívül kis létszámú hivatal segítette, amely egy titkárból, egy jegyzőkönyv- vezetőből, egy regisztrátorból és két írnokból állt.65 II. József a főispánok túlterheltségére tekintettel 1789-ben megszüntette féléves jelentési kötelezettségüket.66 Az 1785 és 1790 közöm időszakban egy hivatalátadásra került sor, mivel Majláth Józsefet kinevezték a Magyar és Erdélyi Udvari Kancelláriára alkan- cellárnak. A távozó tisztviselő kérte, hogy ne kelljen megvárnia utódját,67 Az átmeneti időszak másfél hónapig tartott. Majláth január 10-én értesült előléptetéséről, Utódja február 4-én tette le a hivatali esküjét a tényleges hivatalátadásra pedig február 24-én került sor.68 II. József uralkodásának végóráiban Pálffy Károly kancellár politikai feladatokat bízott Almássy Pál pesti körzeti biztosra. Eszerint Pest megye februári közgyűlésen, amennyiben a rendek kedvezően fogadnák az 1780. évi kormányzati helyzet visszaállítását, akkor azt haladéktalanul a környező törvényhatóságok tudtára kell hoznia. A korábbiakban ugyanis azok gyakran követték a megye ellenzéki állásfoglalását.69 II. József február 20-án bekövetkezett halála után Pálffy Károly kancellár előkészítette az ország új főispánjainak névsorát. Eszerint Almásy Pál Arad megye élére került, Pest megye adminisztrátorává pedig ismét Ürményi József személynököt jelölték ki.70 Egy héttel később a Helytartótanácsot már értesítették a változtatásokról. Egyúttal elrendelték, hogy az egyesített megyék régi helyzet szerinti felbontása érdekében az újonnan kinevezett főispánok kezdjék meg a tárgyalásokat a jelenleg hivatalban lévő kerületi ispánokkal.71 Ürményi József kinevezési okiratát azonban 1790. március 15-én már II. Lipót írta alá.72 Pest megye főispánja az 1790. november 12-én nádorrá választott mindössze 18 esztendős Sándor Lipót főherceg lett. II. Lipót trónra lépése után a főispán befolyása jobban kitapintható Pest megye közéletében, mivel a Helytartótanács székhelye Budára költözött. A főispánok elsősorban a tisztújítások felügyeletét látták el ebben az időben, valamint a napóleoni háborúk idején a nemesi felkelés kiállítását szorgalmazták. A kiélezett közéleti viták során József nádor megpróbált közvetíteni az udvar és a rendek között, hol az egyik, hol a másik fél érdekében járt közben. A korábbiakban láttuk, hogy ő szólította fel Kossuth Lajost is, hogy a törvényhatósági tudósítások terjesztését hagyja abba. Az 1848. évi XXVIII. te. 1. §-a rendelkezett arról, hogy a nádorok főispáni jogköre megszűnt, és helyére a többi törvényhatóságéhoz hasonló főispán kerül kinevezésre Pest megyében. Az új főispán 1848. június 20-ától Károlyi István lett, akinek a megye elé kerülő feladatok ellátását kellett koordinálnia. Windischgrätz 1849 januári bevonulása az ország közepére egyet jelentett a szabadságharc melletti tisztikar félreállításával, a tisztikar élén álló tisztviselő nevét is főispánról királyi biztosra változtatták. A császáriak bevonulását követően Kossuth Lajos előbb Szeles Lajost nevezte ki kormánybiztosnak, aki elsősorban katonai feladatokat kapott a Duna-Tisza közén, majd Batta Sámuel kapta a tisztikar újjászervezésének felügyeletét, azaz a főispáni feladatkört ugyancsak kormánybiztosi kinevezéssel. A spemkösfi oldalon: Károlyi István főispán első feleségének síremléke a megyeháza előterében (Ferenc^y István műve) 96
