Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)

III. Pest megye hivatali (1009-2016) - III.2. Főispán (1655-1949)

II. 2. Az adókötelesek anyagi teherbíró-képességüknek megfelelően része­süljenek a közterhekből. II. 3. A megyei tisztviselők adózással kapcsolatos visszaéléseit akadályozzák meg. II. 4. Törvénytelen szolgáltatások szedésének tilalma. II. 5. A pontos adófizetés felügyelte. II. 6. Közpénzek magáncélú felhasználásának tilalma, az adótisztviselők rendszeres elszámoltatása. II. 7. A károkat gyorsan be kell hajtani a vétkes tisztviselőkön, vagy örököse­iken. II. 8. Meg kell akadályozniuk, hogy a pénztárakban nagyobb összegek hal­mozódjanak fel. II. 9. A főispánt a megye negyedévente értesítse, hogy hol volt késedel­mes az adóbefizetés, a főispánok szükség esetén tegyenek jelentést a Helytartótanácsnak.50 A nádorok és helytartók hivatalból a Helytartótanács elnöki tisztségét is betöltötték, amelynek székhelye 1784-ig Pozsony volt. A nádorok birtokainak többsége (Pálffy, Batthyány családok) a Nyugat-Dunántúlon és Felvidéken helyezkedett el, egyéb kötelezettségeik pedig gyakran szólították őket Bécsbe, és a Habsburg Monarchia nyugati felébe. Ez utóbbi különösen igaz a császári ház tagjaira (Albert, Sándor Lipót, József és István főhercegek). Az admi­nisztrátori tisztség kialakítása tehát égetően szükséges volt számukra. A főis­pánok munkáját II. József uralkodása alatt érték újabb lényeges változtatások. Trónra lépése után az új uralkodó Albert szász-tescheni herceget fel­mentette a magyarországi helytartói szolgálat alól, és áthelyezte Osztrák Németalföldre, ugyanebbe a beosztásba. Albert herceg áthelyezéséről 1781. február 12-én értesítette a Pest megyei rendeket, amelyet egy hónappal ké­sőbb hirdettek ki.51 A Magyar Királyi Helytartótanács elnöki posztját az or­szágbíró vette át, de a Pest megyei főispáni hivatal ezzel megürült. A főispán halála, vagy áthelyezése nem jelentett egyet az általa kinevezett adminisztrátor megbízatásának megszűnésével. Az alig egy éve hivatalba lé­pett Ürményi József például 1781 tavaszán megőrizte pozícióját. Az admi­nisztrátor azonban elégedetlen lehetett a karrierjével. 1781 nyarán a Pest kör­nyéki katonai tábort meglátogató uralkodótól sikerült egy rövid kihallgatást nyernie, amelynek során főispáni kinevezésért folyamodott. Ezt a későbbiek során emlékiratba is foglalta. Pálffy Károly kancellár Ürményi munkájával tökéletesen elégedett volt, mivel II. József részére rendkívül jó képet raj­zolt a főispáni adminisztrátorról.32 Az uralkodó 1782. március 1-jén írta alá Ürményi Bihar megyei főispáni kinevezését. A Pest megyei adminisztrátori székben utódja Zichy Ferenc gróf lett.53 A kinevezési okirat szerint főispáni feladatokat kellett ellátnia, adminisztrátori címmel.54 A személycsere ekkor még nem sértette az 1659. évi LXXVI. te. előírásait. Az új adminisztrátor nem jelent meg személyesen hivatala átvételén a me­gyei közgyűlés ülésén egyéb országos elfoglaltságai miatt. Ez alól II. József Pálffy Károly javaslatára felmentést adott, mivel az adminisztrátori hivatal vi­selésének nem feltétele a beiktatás, azonban hivatali munkáját haladéktalanul meg kellett kezdenie.55 A s^emkö^ti oldalon: A Pest meyye latin köriratos pecsétjéről syóló adománylevél (1733)

Next

/
Oldalképek
Tartalom