Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
III. Pest megye hivatali (1009-2016) - III.2. Főispán (1655-1949)
Az egyesített törvényhatóság élére III. Ferdinand 1655. július 18-án gyarmati Balassa Imre grófot nevezte ki főispánná, akit üsztségébe 1656. április 20-án iktattak be. Hivatalát a soron következő országgyűlésig töltötte be, amelynek során úgy döntöttek, hogy a nádor, illetve a pozíció üresedése esetén a helytartó gyakorolta a főispáni jogokat.34 Ahogyan említettük, a közgyűlés s így a megye központi felügyeletének letéteményese a főispán volt, a Pest megyei főispánok, a mindenkori nádorok és helytartók pedig ezen kívül is rendkívül fontos közvetítő szerepet játszottak a rendek és az uralkodók között.3’’ A Pest megyei főispán országos tisztsége miatt aligha tudott megfelelő figyelmet fordítani a hódolt megye ügyeire. A ránk maradt dokumentumok így legtöbbször nem teszik lehetővé a közgyűlés és a főispán kapcsolatainak rekonstruálását. Esterházy Pál gazdag hivatali és magánlevéltári anyaga esetében azonban más a helyzet. A források alapján a felszabadító háború első éveiben az állandó hadsereg túlzott adóztatása miatt, a közterhek könnyítéséért fordult a nemesség főispánjához. Ilyenkor Esterházy Pálhoz, mint a rendi érdekek képviselőjéhez fordulnak.36 Hasonló panaszok a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben is érkeztek a nádori kancelláriára.37 Ebben az országos és helyi méltóságból fakadó kötelezettségek összekeveredtek. A közbenjárásra nem csupán a császári katonák túlkapásai miatt volt szükség, hanem a funkciójukat vesztő végváriak, illetve befolyásos parancsnokaik miatt.38 Esterházy Pál utasította a tisztikart 1686 őszén a felszabadult területek gyors felmérésére. Erre szükség volt a lakosság adófizető képességének felmérése érdekében. Az adóösszeírások adatait a Rákóczi-szabadságharc alatt is várták a főispáni hivatalban.39 A koronázási ajándékok befizetésére ugyancsak figyelmet fordítottak.40 Az alispánok és a megye első embere közötti kapcsolat feltárását ugyancsak Esterházy Pál példáján lehet a legkönnyebben vizsgálni. Az ugyanis nem maradt meg a hivatalos érintkezés szintjén: a leggyakoribb témák között szerepel a küzdelem a megyei adóterhek csökkentéséért, a török háború, és a parasztmozgalmak letörése érdekében vezetett hadjáratok hírei.41 Sőtér Ferenc mindemellett segítette Esterházy Pál magánügyeinek elintézését is. így telket választott a főispán esztergomi házához.42 Sőtér figyelemmel kísérte a nádor budai házának építkezését is.43 Tájékoztatott Esterházy Pál dombóvári uradalmával kapcsolatos hírekről.44 A Pest megyei alispán ugyanakkor védte Esterházy jogait is, 1699-ben megakadályozta a Budai Kamarai Adminisztráció munkatársait abban, hogy a Jászságot a nádor tudta nélkül összeírják.45 Imre János ugyancsak segítette a nádor bihari birtokain nevelt ökrök Csornára küldetését, ugyancsak továbbította váradi uradalomra vonatkozó híreket.46 A vizsgálatok kimutatták, hogy Pest megyében a főispán a 17. század folyamán négy alkalommal jelent meg a közgyűlésen. Balassa Imre gróf közvetlenül a hódoltság határán fekvő Gyarmat várának a főkapitányaként szolgált, neki nem jelentett nehézséget, hogy látogatást tegyen a közeli Füleken. Utódai, a nádorok és helytartók azonban országos méltóságuknál fogva többnyire Pozsonyban és Bécsben tartózkodtak. Közülük kizárólag Esterházy Pál jelent meg két alkalommal megyegyűlésen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a főispánok egyik legfontosabb feladatukra, a tisztújítások megszervezésére ne figyeltek volna oda. A s^emkö^ti oldalon: Esterházy Pál képmása 89
