Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.5. Részvétel az országos közéletben
A törvényhatóságok politikai tevékenységüket körlevelek útján is összehangolhatták. Az egymás közötti érintkezés természetesen számos esetben a különböző uralkodói vagy helytartótanácsi rendeletek végrehajtásához kötődött, azonban a 18. századtól kedve ez a fórum az egyes rendeletekhez történő hozzáállás tisztázását is szolgálta. E kapcsolatoknak különösen a válságos időszakokban nőtt meg a jelentősége. II. József nyelvrendelete és népszámlálási utasítása tömegessé tette ezt az érintkezési formát. A kalapos király 1784 őszén kénytelen volt ezt tiltani.188 Körleveleket Pest megye 1845-ben az adminisztrátori rendszer bevezetésével kapcsolatban szerkesztett.189 A pesti nemesség még ez év őszén a horvátországi helyzet miatt, a pánszláv eszme népszerűsége ellen fogalmazott átiratot társaihoz.190 A körlevelek speciális formáját képezték Kossuth Lajos törvényhatósági tudósításai. A kormány elleni heves véleménynyilvánítás az országgyűlési ifjak közül Lovassy László lefogása után már József nádort is cselekvésre késztette. Megtiltotta Kossuthnak a folyóirat szerkesztését. Kossuth a tiltással szemben azzal érvelt, hogy csupán a Pest megyei közgyűléséről tájékoztat magánlevelekben, amelyet semmilyen törvény nem tilt.191 Az országos közéleti szereplésre teremtett lehetőséget az 1905/6. évi ún. nemzeti ellenállás. Ennek kezdetén, 1905 júniusában a törvényhatóságok átiratokban egyeztették a kormánnyal szembeni álláspontjukat. Pest megye 1905. június 20-án megválasztotta az Alkotmányvédő Bizottságát. A közgyűlés, illetve a bizottság kiáltványokban értesítette a polgárokat arról, hogy a kormány részére az adót nem fizetik be, hanem az átvett összeget letétként kezelik. A tiltakozás letörésére Kristóffy belügyminiszter új főispánt nevezett ki Tahy István személyében, akinek beiktatását a közgyűlés megakadályozta, majd a kijelölt főispán egészségügyi okok miatt lemondott beiktatása előtt. Ferenc József 1905. november 20-án Gróf Laszberg Rudolf Győr megyei főispánt bízta meg a Pest megyei főispáni feladatok ellátásával, aki büntető eljárást kezdeményezett Fazekas Ágoston főjegyző és alispán-helyettes ellen, így hivatalából ideiglenesen elmozdította. Laszberg új helyettes alispánt nevezett ki, Römer Róbertét. A közgyűlés azonban 1905. november 27-én kijátszotta a főispán éberségét és Gróf Vigyázó Ferenc személyében új alispán-helyettest választott. Römer kinevezése ellen tiltakozásul Pest-Pilis-Solt- Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja üres címlappal jelent meg. A kormány és a törvényhatóság közötti feszültség odáig fajult, hogy Ferenc József 1906. február 20-án királyi biztost, Rudnay Béla budapesti rendőrfőkapitányt volt kénytelen a megye élére helyezni. A feszültséget a kormány 1906. április 8-i lemondása oldotta csupán. A megyei tiltakozásról a napilapok és a vármegyék hivatalos lapjai is rendszeresen beszámoltak.192 A tanácsok az államhatalom területi képviselőiként nem vettek részt az országos közéletben. A rendszerváltozást követően a megyék politikai súlya jelentősen csökkent, a fontosabb kérdésekben a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége fejti ki a megyék álláspontját. A szemközti oldalon: Pest-Pilis-S olt-Kiskun vármegye Hivatalos lapjának üres címlapja (1905. november 30.) 70
