Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.5. Részvétel az országos közéletben
II. 5. Részvétel az országos közéletben Az eddigi vizsgálódásaink alapján nyilvánvaló, hogy a megyék történetük kezdetén nem önkormányzati fórumok, hanem a központi hatalom akaratának végrehajtói voltak. A rendi intézmények kialakulása valamelyest változtatott e téren, majd az országgyűlések jelentőségének növekedése a 15. században alapvetően módosította a helyzetet. A vármegyék küldöttei számára tér nyílt arra, hogy a helyi sérelmek orvoslásához az ország minden részéből pártfogókat szerezzenek. Pest megye követei 1439-től bizonyítottan részt vettek a rendi országgyűlések munkájában,154 1447-ben a diétán sikeresen megakadályozták Hédervári Lőrinc nádor ispánállítási törekvését.155 A Mohács előtti országgyűléseken a Pest megyei nemesség változó létszámban vett részt. A területet hol egy (1439), máskor három (1505), olykor négy (1447) vagy hat fő (1518) képviselte. Pilisből 1439-ben csupán csak egy, nyolc évvel később három, az 1505. és 1518. évi országgyűléseken kettő küldött jelent meg.156 A két megye sikeresen védte érdekeit. Az 1492 és 1498 közötti országgyűléseken több törvényt is elfogadtak azzal összefüggésben, hogy a két megyében se ispánok, se alispánok ne tevékenykedjenek.157 A mohácsi csatát követően Pest megye küldöttei megjelentek Szapolyai János tokaji táborában, az 1526. október 14-ére hirdetett gyűlésen.158 A következő év márciusában pedig mind Pilis, mind Pest megye részt vett János király budai országgyűlésén.159 Nagy a valószínűsége, hogy a hadi helyzet változása miatt már 1527 őszén és 1528 januárjában Ferdinánd király budai országgyűlésén is megjelentek a megyék követei.160 A török hódoltság gyökeres változásokat hozott az ország közepének életébe, azonban az előző évszázadban kialakult politikai jogok gyakorlása — legalábbis Pest megye esetében - megmaradt. Az 1563. évi országgyűlésen a törvényhatóság követei ismét megjelentek.161 Több mint valószínű, hogy Pest képviselői 1565-ben is részt vettek a diétán, mivel ekkor csatolták a megyéhez a Solti széket. Egy országgyűlési irat 1578-ban ismét nevesíti a követküldő, egy 1583. évi dokumentum pedig a meghívott törvényhatóságok között Pestet.162 A politikai jogok gyakorlásában azonban a 15 éves háború törést hozott, mivel a törvényhatóság neve eltűnik a forrásokból. Az 1605. évi országgyűlésen Heves, Külső-Szolnok és Pest megye egy közös meghívót kapott.163 Az 1605. évi országgyűlés után a törvényekben leginkább Pilis megyét emlegetik, de annak működése is bizonytalan volt. Az 1618. évi XLIX. te. rendelte el, hogy a nádor állítsa helyre Pest, Pilis és Solt megyék működését. A törvényhatóság küldötte vagy küldöttei az 1622. évi diétán jelentek meg először az újjáalakulást követően.164 Az 1630. évi országgyűlésen a törvény- hatóságot még csupán egy személy, Ráday András alispán képviselte,165 öt esztendővel később azonban már kettő, Ráday András és Földváry György.166 A követek - elviekben — kötött mandátummal rendelkeztek a diétákon.167 A megye ún. követutasításban rögzítette azokat a pontokat, melyek orvoslására az országgyűlésen számított, s a követeknek legjobb tudásuk szerint kellett azok elérésén fáradozniuk. Az országgyűlés keretei természetesen nem hagytak korlátlan érvényesülési jogot a megyék képviselőinek, de már önmagában is érdekes azt megfigyelni, hogy ezekben az instrukciókban hogyan változnak a megye törekvései, és hogyan jelennek meg a nemesi sérelmek mellett az egész ország sorsát érintő kívánalmak. 64
