Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
I. Pest megye területi változásai - I.5. A Horthy kortól napjainkig
Az 1949. évi közigazgatási átalakítások óta Magyarországon több község is megyét váltott, azonban a területi változások Pest megyét elkerülték. 2013- ban Nagykőrös kérvényezte átcsatolását Bács-Kiskun megyéhez. A város hivatalos honlapján azonban olyan hírek is megjelentek, hogy Kocsér és Nyársapát is fontolgatta a megyeváltást. A kérdésről kiírt nagykőrösi népszavazás érvénytelen, és emiatt eredménytelen maradt, ezért a város és környéke megyeváltása lekerült a napirendről. Másfelől Dömös község képviselőtestülete javasolta, hogy a település csatlakozzék Pest megyéhez, azonban a helyi referendum a Komárom-Esztergom megyében maradás mellett döntött.121 A közigazgatási egység neve sem változott az elmúlt évtizedekben, jóllehet 1989-ben a megyei tanács egy bizottságot állított fel szeptember 15-én tartott tanácskozásán, amelynek azt a feladatot adta, hogy tegyen javaslatot a megye nevének, címerének és zászlajának választására.122 A helyi sajtó is beszámolt a jelképek megváltoztatásának szándékáról és a megyenév módosításának lehetőségéről, tehát az a nagyközönség számára is ismertté vált.123 A testület jelentésében kitért arra, hogy a nevek közül a használatban lévő mellett a Pest-Pilis lehetséges, amelyet a Solt és/vagy Hont tagok egészíthetnek ki. A bizottság számára azonban nyilvánvaló lett egyrészt, hogy a szélesebb rétegeket a névválasztás kérdése nem érintette meg, másrészt az komoly költségekkel járt volt a hivatalok számára. A bizottság ezért a kérdés elnapolására tett javaslatot.124 Pest megye belső igazgatása azonban említésre érdemes átalakuláson ment keresztül. A tanácsrendszer bevezetésekor a területen tizenegy járás létesült Aszód, Budapest (Budai járás), Cegléd, Dabas, Gödöllő, Monor, Nagykáta, Ráckeve, Szentendre, Szob, Vác székhelyekkel. Előbb 1965-ben az Aszódi beolvadt a Gödöllői járásba, majd öt évvel később a Szobi járás vált a Váci részévé. A járási rendszer megszűnését követően, 1984-től ún. városkörnyéki térségek, más néven kistérségek alakultak ki. A kormány a közigazgatási reform részeként 2013. január 1-jével újra meghonosította a járás fogalmát, azonban az most már nem az önkormányzati, a hanem az államigazgatási szférába került. Pest megyében 18 járást alakítottak ki. (Székhelyek: Aszód, Budakeszi, Cegléd, Dabas, Dunakeszi, Érd, Gödöllő, Gyál, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, Pilisvörösvár, Ráckeve, Szentendre, Szigetszentmiklós, Szob, Vác, Vecsés.) A s%emkö%ti oldalon: Vest megye területe 1985-ben 36
