Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.7. Tanácselnök
IV. 7. TANÁCSELNÖK Fekete Mihály Mezőkövesden született 1906. február 3-án. Apja molnársegéd volt. A fiú a hejőcsabai Római Katolikus Elemi Iskola után Miskolcon, az I. számú Polgári Iskolában tanult három évig. Inasnak állt a miskolci Hercz Gépgyárba, kitanulta a géplakatos szakmát, vasgyári munkás lett. 1927-től szervezett munkás. Kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalommal, a harmincas években többször letartóztatták és vallatták, a rendőrség nyilvántartásba vette mint kommunistát. 1941 -tői a MA VÁG diósgyőri ágyúgyárában többekkel együtt az illegális kommunista, majd a békepárti mozgalom, 1943- tól a háborúellenes szervezkedés egyik helyi vezetője. 1944-ben a Magyar- országi Kommunisták Antináci Komitéja ellenálló csoport egyik irányítója. 1944 decemberétől a már legális MKP miskolci szervezetének egyik alapítója s első párttitkára. A december 17-i népgyűlésen beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1944. december 20-tól a nemzeti bizottság elnökségi tagja, 1945. január 29-től a miskolci, április 3-tól a Borsod megyei törvényhatósági bizottság tagja. 1945. július 25-én bekerült a párt Észak-Magyarországi Területi Bizottságába, majd a Borsod vármegyei pártbizottságba. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választásokon Borsod-Gömör, Zemplén és Abaúj vármegyék képviseletében mandátumhoz jutott. 1946 augusztusában lemondott párttitkári állásáról, szakmájában helyezkedett el, a Diósgyőri Szakszervezeti Bizottság elnöke lett. 1947. november 14-én Borsod-Gömör vármegye, 1948. május 15-én Miskolc törvényhatósági jogú város főispánja lett. 1949. október 22-én állásából felmentették, majd november 15-én Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjává nevezték ki. 1950. június 15-től ugyanott, a Pest Megyei Tanács elnöke volt. Ezekben az években elvégezte a budapesti Magyar Agrár- tudományi Egyetemet, s egy törzstiszti tanfolyamot, őrnagyi rangot kapott. 1956 októberének végén kórházban feküdt, tanácselnöki tisztéből leváltották, bár korábban kiállt Nagy Imre politikája mellett. A szovjet intervenció után a közellátás biztosítása céljából újra átvette a megyei tanács vezetését, de november 13-án tiltakozásul az újabb szovjet megszállás ellen, lemondott. Kádárhoz írott levelét nyilvános VB-ülésen olvasta fel. Marósnak jelentkezett a MOM-ba; az MSZMP-be nem lépett be. Hatesztendei fizikai munka után — azzal az ígérettel, hogy elősegítheti fia kiszabadulását a börtönből - felkérték, legyen a Vegyesipari Javító Szolgáltató Szövetkezet igazgatója. (Fiát 1956-os szerepéért, főleg a Hungaricus álnéven írt röpiratért kilencévi börtönre ítélték. Ennek ellenére csak 1963-ban, az általános amnesztiával szabadult.) A volt miniszterelnök munkatársi körével továbbra is fenntartott kapcsolatai miatt őrnagyi rangjától megfosztották, 1966-ban leváltották a szövetkezet éléről; addigi munkahelyén diszpécser lett. Nyugdíjba vonulása után néhány évig éjjeliőri munkával pótolta ki jövedelmét. Fekete Mihály Budapesten hunyt el 1986. május 7-én. Fekete Mihály754 (1950-1956) 215
