Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.6. Alispán (1717-)
1905. február 27-én tiszteletbeli aljegyzői kinevezést kapott,702 majd 1914. április 20-tól megyei másodfőjegyző lett.703 Erdélyi Lóránd részt vett 1905- ben a Fejérváry kormány elleni nemzeti ellenállásban.704 1917 májusában a főjegyzői tiszt várományosaként tiszteletbeli főjegyzői címet kapott a megye főispánjától.705 1920. április 15-től Agorasztó Tivadar alispán vármegyei behelyettesített főjegyzőnek nevezte ki.706 A közgyűlés 1920. június 15-én megyei főjegyzőnek választotta meg.707 Agorasztó távozása után az 1929. december 17-ei közgyűlés Pest-Piüs- Solt-Kiskun vármegye alispánjának választotta meg 10 évre.708 Az alispáni tevékenységéről meglehetősen keveset tudunk. Méltatói 1941- ben a Budapest és Pest megye közötti együttműködés javítására irányuló törekvését emelték ki.709 Erdélyi Lóránd alispánként hivatalból elnöke volt Pest-Piüs-Solt-Kiskun vármegye Központi Iskolán kívüli Népművelési Bizottságának, majd e testület lapjának, a Pestvármegyei Népművelésnek szerkesztőbizottsági vezetői feladatát is ellátta 1932-től. E folyóirat elsősorban politikamentes, pedagógiai tárgyú cikkeket közölt.710 A népművelési feladatok mellett alispánsága első öt évében a kor követelményeinek megfelelően újjászervezte a megyei közigazgatást. E tevékenysége mellett nagy gondot fordított a vármegye üzemében, a Pest és Nógrád Megyei Kőbányában folyó munka irányítására. Mindezek mellett az alispánnak maradt ideje a leventemozgalom és a tűzoltóegyletek szervezésére is.711 Erdélyi Lóránd és utódja, Endre László viszonya nem nevezhető jónak. Az 1930-as években a baloldali és a zsidó származású politikusok is elismerték és elfogadták Erdélyi Lóránd tekintélyét, noha az alispán mindvégig jobboldali, konzervatív politikát folytatott.712 A sajtóban nagy port vert fel 1937-ben Erdélyi Lóránd és Endre László közötti lovagias ügy. Az alispán és Endre László egy megyei tiszti értekezleten eltérő nézeteket vallottak egy főszolgabírói állásra történő jelölés kapcsán. Az értekezlet végén Erdélyi Lóránd az alábbi megjegyezést tette: „Laci már megint első osztályú hazafit játszik.” A magát sértve érző Endre lovagias elégtételt kért. A felek az ügyet elintézték, de a közvélemény számára felháborító volt, hogy egy főszolgabíró miként kérhet a felettes alispánjától lovagias elégtételt.713 Erdélyi Lóránd lemondásának körülményei jól ismertek. Tasnády Nagy András a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárának kezdeményezésére Antalfia Antal szerkesztőbizottsági tag a Pestvármegyei Népművelést országos lappá szerette volna alakítani nevének Népművelésre történő megváltoztatásával és a szerkesztőség átalakításával. Erdélyi a kérést elutasította. Néhány hónappal később a Belügyminisztérium revizorai ellenőrizték a lap és a bizottság gazdálkodását. Az ellenőrök apróbb szabálytalanságokat tártak fel, amelyet egy, az alispánt kompromittáló jelentésben szövegeztek meg 1937 nyarán. A jelentés hatására Erdélyi Lóránd nyugdíjazását kérte. Az alispán félreállása az egyre erőteljesebb szélsőjobb politikai erők számára kedvező lehetőséget teremtett arra, hogy a népművelési munkát a magyar fajvédő propaganda szolgálatába állítsák Pest megyében.714 Egyesek tudni vélték, hogy a lemondás hátterében a Szociáldemokrata Párttal folytatott kapcsolatok is hozzájárulhattak.715 Erdélyi az alispáni tisztségről a hivatalos álláspont szerint megromlott egészségi állapota miatt mondott le.716 Visszavonulása után a megyei és országos közéletben nem vett részt,717 nyugdíjba vonulása után három és fél évvel, 1941 januárjában meghalt.
