Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.6. Alispán (1717-)
A nagykunsági Túrkevén 1848 júniusának végén országgyűlési képviselőnek választották. A Bécsi udvarral való nyílt összeütközést nem vállalta, ezért 1848. szeptember 28-a után távozott Budapestről, és év végére visszavonult a politikai tevékenységtől. Ugyan jászkun főkapitányként irányította kerületében az űjoncozást, és az Országos Honvédelmi Bizottmány őt bízta meg a jászkunsági honvédelmi intézkedések koordinálásával, december 18-án pedig a mozgó nemzetőr csapatok szervezésével, de Debrecenbe már nem követte az országgyűlést. Ennek ellenére Windischgrätz letartóztatta, és Budán fogságra vetette. 1849. március 26-án a Honvédelmi Bizottmány is elmozdította hivatalából és hazaárulónak nyilvánította. Kossuth 1849. március 28-án javasolta Szentkirályi javainak zár alá vételét, amit a Honvédelmi Bizottmány jóváhagyott. Végül 1849. március 26-án a képviselőház, mint a „nyert engedelmen túl távolmaradt” képviselőt törölte tagjai sorából. A szabadságharc leverése után orvosi oklevelet szerzett, és visszavonult a politikai élettől. Homeopátiás orvosi gyakorlatot folytatott. 1865—1868. évi országgyűlés idején visszatért a politikai életbe, Pest józsefvárosi kerületének képviselőjeként. A Deák-párthoz csatlakozott, ennek programját támogatta. 1868-ban is indult a képviselőválasztáson, de ekkor az ellenzék jelöltjével szemben alulmaradt. Ezt követően a főváros politikai életében vállalt szerepet, és hamarosan főpolgármesterré választották. Rendkívüli erővel dolgozott Pest és Buda egyesítésén, és a kultúra magyarosításáért is sokat tett. Thaisz Elek rendőrfőkapitánnyal való összeütközései miatt lemondott. A Pesti Külvárosi Takarék- pénztár elnökeként 1874-ben a pénzvilágban is szerepet kapott.625 Szentkirályi Móric 1882. január 7-én fejezte be életét Budapesten. Nyáry Pál Nyáregyházán született református családban, 1805. február 27-én. Apja id. Nyáry Pál, anyja Beretvás Erzsébet volt. Elemi tanulmányait Nagykőrösön, középiskoláit Debrecenben végezte, majd Pesten jogot tanult. Az ügyvédi vizsgák letétele után, 1838. június 8-án főjegyzővé, 1845. május 6-án Pest vármegye másodalispánjává választották. 1845. augusztus 3-án beválasztották a Pest vármegyei követutasítást készítő Bizottmányba. Fontos szerepet játszott Kossuth 1847-es követté választásában. 1848. március 15-én ő kérte a Helytartótanácstól Táncsics Mihály szabadon bocsátását, s ugyanezen a napon beválasztották a 14 tagú Közcsendi bizottmányba. Másnap a Helytartótanács ideiglenes sajtórendészeti bizottságának tagja lett. Május 8-án Pest-Piüs-Solt vármegye első alispánjává választották. Június 18-án a nagykőrösi képviselőválasztáson alulmaradt, de június 25- én a megye ráckevei kerületéből országgyűlési képviselővé választották. Nyáry 1848 tavaszán Pest-Piüs-Solt vármegye Közbátorságra Ügyelő Választmányának elnöke volt. Kossuth 1848. júüus 11-i, úgynevezett megajánlá- si beszédekor — be sem várva annak végét — felemelkedett és elsőnek kiáltotta: „Megadjuk!” Szeptember 16-án és 17-én ő javasolta, hogy a hatóságok az újoncozás alkalmával minden 127 lakos után 2 újoncot álü'tsanak ki, s az ezzel kapcsolatos táblázat kidolgozása is az ő nevéhez kötődik. A javaslatot a képviselőház elfogadta. Szeptember 19-én Batthyány Lajos miniszterelnök népfelkelési biztossá nevezte ki Pest vármegye területére. Nyáry Pál (1848-1849; 1861)626 205
