Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
I. Pest megye területi változásai - I.2. Megszilárdulás és zűrzavar (1541_1711)
И következő oldalpáron: Pest megye hatóságának működési területe 1638-1665 veszteségek között kell számon tartani, hogy a különböző összeírásokban évtizedeken keresztül egyetlen dunántúli község sem szerepel Pest megyeiként. Sőt az 1528-ban Pest megyéhez tartozott Csepel40 is kikerült a megye joghatósága alól és Pilishez került. Pilis megye területe tehát aló. században nemcsak megőrizte, hanem gyarapította is korábbi kiterjedését. Több korábbi Fejér (Alcsút, Martonvásár, Gyúró, Felcsút, Felsőszentpéter, Tabajd, Vál, Vereb), Pest (Berki, Etyek, Sóskút, Százhalom) és Esztergom megyei (Bajna, Csolnok, Kesztölc, Uny) település mellett már itt találjuk a Csepel-sziget községei közül Csepelt, Hárost és Tökölt.41 A 15 éves háború újabb hosszabb-rövidebb ideig tartó átalakulást hozott a közigazgatási szerkezetben. Egy 1613. évi dikaszámadás szerint Vác városa Pilis megye kebelén fizette adóját, sőt Rád község is csak e számadás előtt nem sokkal került vissza Pilistől Nógrádhoz.42 A Pilis és Pest-Solt megyék közötti kapcsolat, illetve összeolvadásuk története egyelőre nem feltárt. Egyrészt tudjuk, hogy az ingyenmunkát szabályozó törvények 1647-ig külön kezelték a két törvényhatóságot.43 A pozsonyi székhelyű Magyar Kamara adóösszeírásai között az egyedüli 16. századi, Pilis megyei községekre vonatkozó dokumentum szintén függeden Pest megyétől. Ugyanakkor Pilisnek sem alispánja, sem szolgabírái nem voltak 1567-ben;44 a Kancellária Pest részének ismerte.45 Ezzel szemben a különállásra utaló jelként tarthatjuk számon, hogy az 1588-ban készített kamarai adóösszeírást más dikátor készítette, mint a Pest megyeit, így attól teljesen el is különült.46 A problémát tovább bonyolítja, hogy a korabeli adózási szokások szerint a Magyar Kamara által kiküldött ösz- szeírók mellé a megyék egy esküdtet vagy szolgabírót küldtek, hogy a túlzott adókivetést megelőzzék. Ezek szerint legalább egy Pilis megyei tisztviselővel számolhatnánk 1588-ban, amennyiben az önállóan tevékenykedett, csakhogy ilyen név egyelőre nem bukkant fel. Az 1626 utáni dikajegyzékekben viszont a három megye már együtt szerepelt a szolgabírák nevével.47 Pest megye legkorábbi ránk maradt, töredékes közgyűlési jegyzőkönyve 1632 májusában szintén együttesen Pest, Pilis és Solt vármegyékről beszél.48 A tizenöt éves háborút követően az adóbeszedés gyorsan átkerült a megyék kezébe.49 Erre utal Pest megye esetében, hogy Strucz Ferenc alispán 1622. május 21-én már a hármas megye alispánjaként írt alá egy adóbefizetési nyugtát.50 Ezt az időpontot tehát Pilis Pestbe olvadásának „terminus ante quem”-jeként jegyezhetjük fel. Az 1618. évi XLIX. törvény a nádor — ebben az időben Forgách Zsig- mond — feladatává tette, hogy a hagyományos magyar közigazgatást állítsa helyre Pest, Pilis és Solt területén.51 Talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt gyanítjuk, hogy a nádor még 1620 novembere, azaz Vác ismételt török elfoglalása előtt intézkedett a megyék összevonásáról. Hozzá kell tennünk, hogy az egyesült Pest, Pilis és Solt megyék az 1619. évi diétán még nem, de 1622-ben már részt vettek a tanácskozáson.52 Végül az 1659. évi LXXVI. törvénycikkely szentesítette az egyesülést. 21
