Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.6. Alispán (1717-)
IV. 6. ALISPÁN (1717-) SZELECZKY Márton, BOCZONÁDI ÉS SZELECZI (1717-1725)552 Mágocsy Mihály (1725-1741)556 Zlinszky János, GYÓNI (1742-1747)563 Szeleczky Márton 1667-ben született Zólyom megyei családban. Az 1690-es évektől katonatisztként működött először Dietrich Glockelsperck lovasezredében, utóbb Nádasdy Ferencz alatt kapitányként, majd őrnagyként részt vett Szatmár várának védelmében is, ahol 1705-ben a kurucok fogságába esett. 1715-ben Pest megyében Alberti helységre nyert adományt nejével, Sokoróy Erzsébettel együtt; de többen ellentmondtak a beiktatásnak. Szeleczky 1697-ben Heves vármegye aljegyzője, 1698-ban concursusi követe volt. 1717. május 4-én választották Pest megye első alispánjává, mely tisztséget 1725. június 20-ig töltötte be. 1722-től alországbíró lett. Az 1722— 23-as és az 1728—29-es országgyűlésen Pest vármegyét képviselte, egyúttal jelen volt a Királyi Táblán is. Az 1722—23. évi országgyűlés alatt a vallásügyi bizottságban is működött.553 Az utóbbi országgyűlésen ítélőmesterként, 120 000 forintos adóemelést javasolt.554 Beválasztották a Lengyelország és Erdély irányában működő határvizsgáló bizottságokba. Szolgálataiért az uralkodó 1727-ben báróságra emelte. Első felesége a fentebb említett Sokoróy Erzsébet (korábban Daróczy István neje), a második benedekfalvi Kiszely Judit volt.555 Szeleczky Márton 1747-ben hunyt el. 1694-ben testvéreivel, Györggyel és Annával nemesi armális't kapott, amelyet először Heves vármegye hirdetett ki Gyöngyösön.557 1696-ban az akkoriban szegedi lakosként feltüntetett Mágocsy Mihály a nagyszombad egyetemen bölcsészeti baccalaureatust, 1697-ben magiszteri fokozatot szerzett.558 Ezután váci fiskális kincstartóként és a váci püspökség javainak provizoraként tűnt fel 1703-ban.559 A „kuruc” Pest megye pénztárosa (1707), majd dikátora, a kalocsai érseki és a ráckevei uradalmak fiscáüs tisztje (1707). 1709 áprilisában Duna-Tisza-közi kerületi pénztáros és Pest-Pilis-Solt vármegye esküdtje. 1710-ben már a „labanc” vármegye támogatóinak sorában találjuk.560 Ezután a rátóti Géczy-jószágok kezelőjeként működött, mint nádori megbízott. Közben a váradi káptalan Nógrád és Pest megyei birtokainak intézőjének és plenipotenciáriusának nevezte ki (1716). 1713 és 1722 között Pest vármegye szolgabírája a Váci járásban. 1722. június 1. és 1725. június 20. között helyettes, majd 1725. június 20. és 1741 novembere között rendes alispán.561 1722— 23-ban Pászthory Imrével (illetve egy ideig Szeleczky Mártonnal), 1728-29- ben Bohus Sámuellel a vármegye országgyűlési követe volt. 1736-ban a Békés megyei Szegedinác Péró-féle felkelés leverésében szerzett érdemei elismeréseképpen a királytól kitüntetést kapott. Felesége, Géczy Annamária, akinek kezével a Pest megyei Rátóton szerzett jószágot.562 Mágocsy Mihály 1741 novemberében hunyt el. Zlinszky János 1687-ben született morvaországi eredetű, a Nyitra vármegyei Szakolcán élő családból. 1718-ban kapott címeres nemeslevelet, Csáky Imre kalocsai érsek és Csáky Zsigmond tárnokmester ajánlásával, a család korábbi (morva eredetű) nemessége elismeréseként, amelyet még ugyanebben az évben Esztergom vármegye hirdetett ki.564 Közben Esztergom vármegye tiszti ügyészi posztját is betöltötte (1713). 1726-tól Pest vármegye főadószedője, 1727-től táblabírája. 1741-ben Pest vármegye országgyűlési követe volt. 1735-től megyéje helyettes-, majd 1742-től rendes alispánja, 1747-ben bekövetkezett haláláig.565 A nagybirtokok igazgatásban is szerepet vállalt: Laffert 198
