Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.4. Alispán
Strucz Ferenc 1622—1623 körül töltötte be a Pest megyei alispáni tisztséget. Alispáni működéséről mindössze annyit lehet tudni, hogy a királyi adó beszedésére felügyelt, amelyet többnyire Thassy János szolgabíró juttatott el hozzá Szécsény várába.356 Strucz Ferenc halálának időpontja egyelőre nem ismert. Strucz Ferencnek birtokai voltak Aszód környékén és a Szentendrei-szigeten, ez utóbbi földeket Franz Dietriech Reiffenberg erővel elfoglalta.357 Ráday I. András 1584 körül született, jómódú nemesi család sarjaként. Fiatalon, már 1602-ben a szécsényi végvár lovas katonájaként szolgált. Katonai pályafutása még 1626/27 körül sem zárult le, ekkoriban még mindig szécsényi lovas hadnagyként bukkan fel a forrásokban.358 1625-ben említetik Ráday Andrást először Pest megye alispánjaként, és 1634-ig e beosztásban szerepel a dokumentumokban.359 Az 1630.360 és az 1635. évi diétán is Pest megye követe volt.361 Az évtized második felében Nógrád megyei esküdtként tevékenykedett, 1641 és 1649 között Nógrád alispáni tisztségét viselte, és e törvényhatóságot képviselte az országgyűlésen 1647-ben és 1649-ben is. 1650 és 1655 között ismét Pest megye alispánja, majd az 1655. évi országgyűlésen Pest megye, továbbá Heves és Külső-Szolnok vármegye követe volt.362 Ráday András első felesége Madách Zsófia, akitől gyermekei születtek. Második felesége, Erzsébet ifjabb Libercsey Mihály nógrádi alispán és Libercsey Ferenc későbbi Pest megyei főjegyző nővére volt.363 Ráday András 1655-ben hunyt el. A Battik család talán a végvári rétegből emelkedett ki, mivel Battik Péter 1600 körül Füleken katonáskodott.364 Battik Gergelyt (Battik Péterhez fűződő rokonsági foka egyelőre nem ismert) Heves megye alispánjává választották 1630-ban.365 1634-ben a május 10. és szeptember 9. közötti időszakban lett alispánná Pest megyében,366 tisztségét 1640. május 12-én bekövetkezett haláláig viselte.367 Nádori adományban részesült 1634-ben, megkapta a Heves megyei Csereköz puszta felét, valamint abádi és szenttamási birtokrészeket.368 Egyes adatok szerint az 1635. évi országgyűlésen Pest megyét képviselte.369 Felesége ifjabb Libercsey Mihály testvére, Fruzsina volt.370 Kutassy György 1617-ben már Nógrád megye esküdt ülnökeként, majd 1629-ben Heves megye szolgabírájaként tevékenykedett.371 Az 1638/39. évben Pest megye dikátora (adószedő), 1638 és 1641 között a törvényhatóság egyik szolgabírája volt. Battik Gergely halála után 1640. május 24-én megválasztották alispánnak, hivatalát 1640. július 5-ig viselte.372 Felesége Tercsy Borbála volt.373 Kutassy György 1642. február 13-án már néhaiként szerepel a Pest megyei közgyűlés jegyzőkönyvében.374 Battik János első felesége Körösi Margit,375 második hitvese Beniczky Mária volt.376 Battik János Pest megye jegyzőkönyveiben először ügyvédként jelenik meg 1639-ben.377 1640. július 5-án választották alispánná.378 1647- ben Darogffy Miklós szolgabíró mellett országgyűlési követként tevékenykedett.379 Utasításuk szerint elsődleges feladatuk a nádorválasztás ügyének előremozdítása volt.380 Ráday András ID., RÁDAI (1625-1634; 1650-1655) Battik Gergely, sarudi (1634-1640) Kutassy György (1640) Battik János, sarudi (1640-1650) 189
