Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.3. Főispáni adminisztrátor
Fekete György (1748-1762)312 Batthyány József (1762-1765) Szvetich Jakab (1765-1780) Fekete György 1711. március 12-én született Pápán, jómódú köznemesi családban. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Győrben és Pozsonyban folytatta, végül a bécsi egyetemen jogi doktorátus megszerzésével fejezte be. Ezt követően a királyi táblabíróság mellett királyi ügyvédként tevékenykedett. Felesége Niczky Anna lett, így egy gyorsan emelkedő családdal került rokonságba. Az 1741. évi országgyűlésen Somogy megye egyik képviselőjeként vett részt. A diétát követően a Királyi Kancellária előadója lett. A Kancellária jelölésére 1748-ban előbb személynöki kinevezésben részesül, majd Batthyány Lajos kancellár őt jelölte Pest megye főispáni adminisztrátorának. Ebben az időszakban vásárolta meg a fóti uradalmat. Mária Terézia 1751-ben Fekete Györgyöt Arad megye főispánjává nevezte ki. Az emelkedés töretienül folytatódott, ugyanis 1758. november 26-án grófi oklevelet kapott, és valóságos titkos tanácsosi kinevezésben részesült. Mária Terézia 1773-ban az ország második közjogi méltóságává, országbíróvá nevezte ki, amely tisztséget 1783-ig töltötte be, amiről betegség miatt lemondott. Ezt követően közéleti feladatot már nem vállalt, és 1788. október 18-án Budán elhunyt. Batthyány József 1727. január 30-án Bécsben született Batthyány Lajos, a későbbi nádor fiaként. Középfokú tanulmányait Kőszegen végezte, teológiai képzésben Nagyszombatban részesült 1747-től, majd 1751-ben pappá szentelték. Már fiatalon a Szent István Szeminárium oktatója lett. Erdélyi püspökké 1759-ben nevezték ki, de Mária Terézia már 1760-ban áthelyeztette Kalocsai érseknek. Az egyházmegyét új plébániákkal, nyomdával gyarapította. Püspökségét vallási és nemzetiségi alapon összeírta, rendszeresen végzett egyházlátogatásokat. Az 1768. évi dunai árvíz után jelentős összeggel támogatta a székvárosa helyreállítást, többek között restauráltatta az érseki székes- egyházat.313 Batthyány Lajos nádor 1762. november 28-án nevezte ki főispáni adminisztrátorrá.314 E tisztséget 1765 végéig töltötte be. Batthyány József 1776-tól az ország prímása, esztergomi érsek volt, aki 1778-ban bíborosi kalapot kapott. Hivatali működése kezdetén a tervei alapján hozták létre a besztercebányai, a szepesi és a rozsnyói püspökségeket. II. József reformjai ellen folyamatosan tiltakozott. Batthyány József 1799. október 23-án hunyt el. Jótékonysági tevékenységet egészen haláláig folytatott.315 Szvetich Jakab 1703. szeptember l-jén született Kőszegen, ahol 1731-ben városi főjegyzői tisztséget viselt. Négy esztendővel később már Vas megyében látta el a főjegyzői feladatokat, majd újabb egy év elteltével a Kőszegi Táblabíróság ülnökeként szerepelt a forrásokban. Mária Terézia 1748-ban királyi jogügyi igazgatóvá nevezte ki, majd 1750- től a Magyar Királyi Kancellária Tanácsnoka. A királynő 1765-ben személy- nőkké nevezte ki, mely tisztségét 1779-ig töltötte be. Albert szász-tescheni herceg 1765 decemberében jelölte Pest megye főispáni adminisztrátorává.316 E tisztségéből egészségi állapota, elsősorban látása megromlása miatt 1780 áprilisában lemondott.317 Mária Terézia Szvetich Jakabot 1780. április 14-én grófi méltóságra emelte. A Vas megyei Iváncon, 1781. július 11-én hunyt el.318 182
