Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.2. Császári/királyi biztos, kerületi főbiztos, megyefőnök, kormánybiztos
PEST-PILIS MEGYE Кару Ede 1817-ben Töltszéken született. Apja, István Sáros vármegyei tisztségeket, al- és főszolgabíróit, főjegyzőit, majd 1840-ben másodalispánit töltött be. Кару tanulmányait Lőcsén, Miskolcon, Sátoraljaújhelyen és Kassán végezte. Jogi diplomát szerzett, Pesten töltött gyakorlat után 1838. szeptember 22-én tett ügyvédi esküt. 1844-ben Sáros vármegyei aljegyzőként, 1846 tavaszától az Alsótarcsai járás főszolgabírájaként dolgozott. A márciusi forradalom utáni eseményeket, a számára felforgatónak minősülő szabadelvűséget gyanakvással figyelte. 1848. június 20-án képviselővé választották az eperjesi választókerületben. A pesti országgyűlés nem fogadta szívesen a konzervatív beállítottságú Kapyt és néhány sárosi képviselőtársát. A képviselőház 1848. július 15-i ülésén — a választók egy részének folyamodvány nyomán — Кару mandátumát megsemmisítette.237 Az új választásokon azonban ismét Кару győzött és augusztus 21-től végleg igazolt képviselő lett. Az országgyűlés munkájában 1848 végéig vett részt, Debrecenbe már nem követte a kormányt. 1849. március 23-án lemondottnak tekintették. 1849. augusztus 10-én előbb Heves megye, majd november 12-én Borsod és Heves megyék császári kormánybiztosa lett. Székhelyét az üresen álló egri érseki palotába helyezte. Hevesben szeptember 7-én már az általa kinevezett szolgabírák működtek.238 Még 1849 végén vagy 1850 elején feleségül vette Axmann Rozáliát, akitől öt gyermeke született. A nyílt önkényuralom alatt feladata volt figyelni a közhangulatot, kihirdetni Haynau rendeletéit és fenntartani a rendet. 1850. augusztus l-jétől az Egri polgári kerület kormányzó főispánjává nevezték ki, megkapta a Ferenc József-rendet is. 1851. január 1-től 1856 március végéig Pest-Pilis megye császári királyi polgári biztosi posztját töltötte be.239 1 85 6. március 31-én Balassagyarmatra helyezték, itt Nógrád vármegye cs. kir. megyei főnökének tisztét 1860-ig foglalta el. 1861. október 8-án az ismét egyesített Pest-Pilis-Solt vármegye kormányzójává és főispáni helytartójává nevezték ki. Szolgálatait Ferenc József a cs. kir. aranykulcsos kamarási címmel jutalmazta. 1867-ben a kiegyezéssel és a parlamenti viszonyok helyreállításával nyugdíjba küldték. Élete utolsó 20 évét magányosan töltötte Grodzin pusztai kastélyában. Itt érte a halál 1886. augusztus 6-án. Pécsy Ferenc a Bihar megyei Almosdon született 1794. július 18-án. 1809-ben a Debreceni Református Kollégiumban tanult. Jogi tanulmányai után a Pesti ítélőtáblánál joggyakornokként dolgozott. 1817-ben már Pest megye tiszteletbeli jegyzője, majd egy évvel később már harmadik aljegyzője volt. A nemesi közgyűlés 1833-ban Pest megye országgyűlési követévé választotta. Mivel ellentétbe került a liberális követutasításával, 1835 decemberében lemondott megbízásáról. A Helytartótanács titkárává nevezték ki 1846-ban.240 A forradalom győzelme után, 1848. április 27-én István nádor a Földművelésügyi, Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz nevezte ki titkárrá. A császári csapatok előretörése után Budán maradt, ahol a polgári közigazgatásban vállalt szerepet.241 A szabadságharc után 1853/1854-ben a soproni Helytartótanácsi Osztályon dolgozott. 1856 és 1860 között Pest-Pilis megye megyefőnöke. 1861-ben helytartótanácsi tanácsosi kinevezést nyert. Pécsy Ferenc 1873. február 16-án halt meg.242 Kapy Ede (1851-1856; 1861—1867)236 Pécsy Ferenc (1856-1860) 177
