Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.1. Főispán
fellépést sürgetett a kommunista párt támadásaival szemben. Peifer Zoltán és társainak a kisgazda pártból — kommunista nyomásra — történt kizárása miatti tiltakozásul 1947. április 17-én felajánlotta lemondását.168 A „kékcédulás” választásokat követően ellenállási mozgalmat próbált szervezni a kisgazda fő- és alispánok között, de kezdeményezése nem talált támogatókra. Tildy Zoltán köztársasági elnök ezért egyedül az ő főispáni kinevezését nem újította meg a Dinnyés-kormány hivatalba lépésekor.169 Hivatala átadását követően - valószínűleg kommunisták által szervezett — orvtámadás áldozata lett, melynek következtében súlyosan megsebesült.170 Még ebben az évben elhagyta a teljesen szétesett kisgazda pártot és átlépett a Magyar Függetlenségi Pártba és annak vezetőségébe is beválasztották. Politikai szerephez később már nem jutott.171 Az 1956-os forradalom idején nagy energiával látott hozzá a kisgazda- párt újjászervezéséhez, de alapvetően elhárította azon kisgazda politikusokkal az együttműködést, akik szerepet játszottak a párt 1945—47 közötti szétverésében. Az október 30-án és november 3-án tartott kisgazda gyűléseken felszólalt és kijelentette, hogy a pártot Tildy Zoltán és Dobi István nélkül kell újjászervezni. Tildy erre úgy reagált, hogy felkérte, vegyen részt a Nagy Imre-kormányban, de Zsarnay elutasította azt.172 November 2-án tárgyalt Mindszenthy bíborossal is az ország újjászervezése és Kovács Béla kisgazda politikus esetleges miniszterelnöki kinevezésével kapcsolatban. A bíboros kérdésére ismét elvetette, hogy részt vegyen egy Tildy Zoltán—Nagy Imre vezette kormányban és közösen elítélték a Köztársaság-téren történteket.173 A forradalom leverését követően 1957 januárjában és júliusában feleségével megpróbálta elhagyni az országot — először Ausztria, majd Jugoszlávia felé —, de mindkétszer elfogták őket. A második eset után már nem engedték el, hanem két héten át vallatták és súlyosan bántalmazták, majd több hónapra bebörtönözték.174 Politikai szerepet többé nem játszott. 1990-ben halt meg. Pető Lajos 1905-ben, Kecskeméten született. Paraszti sorból származott és már diákkorától élénken foglalkoztatta a politika. A Kisgazdapártnak megalakulásától tagja volt.175 Politikai pályája 1945. február 1.-től lendült fel igazán, amikor Kecskemét I. számú Igazoló Bizottságának tagja lett.176 Pest vármegye főispáni tisztségére - a nyíltan és harcosan kommunista ellenes Zsarnay Kálmán főispán helyett — már 1947. júniusában felmerült a neve, mivel a kommunisták szerint: „(...) a Horthy-korszakban az FKGP egyetlen 48-as és ellenzéki tagja volt. (...) Politikailag képzetlen, de jó indulatú ember, aki állásfoglalását minden esetben környezetének hatása alatt alakítja ki, s így feltehető, hogy mint főispánnal nem lesz vele baj.”177 1947. július 13.178 és 1949. április 8.179 között töltötte be Pest megye főispáni tisztét. Személyével és tevékenységével a kommunisták elégedettek lehettek, mert 1948. május 31-én, mint Kecskemét főispánja is hivatali esküt tehetett.180 Ugyanakkor a kisgazda pártban — a kommunistákkal való megalkuvó magatartása miatt —, igen elítélőleg emlegették a nevét ebben az időben, pedig a párt kecskeméti szervezetének pártigazgatója volt.181 1949-ben történt lemondatása után már nem játszott semmilyen szerepet a politikai életben, 1966-ban bekövetkezett haláláig az Állami Alföldi Pincegazdaság belső- és külső ellenőreként dolgozott.182 A kommunisták hálája nem maradt el, Kecskemét Város Tanácsa finanszírozta temetési költségeit, s ezzel gyakorlatilag saját halottjának ismerte el őt az MSZMP.183 Pető Lajos (1947-1949) 171
