Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.1. Főispán
István főherceg (1847-1848)35 Károlyi István (1848-1849; 1860-1861; 1867-1868) Támogatta az első magyar vasút megépítését, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalapítását. József nádor alapította Pesten 1826-ban a Vakok Intézetét és 1844-ben a Műszaki Egyetemet. Az 1838. évi árvíz idején személyesen irányította a védekezési munkákat. Első felesége Alexandra Pavlovna, I. Pál orosz cár leánya, gyerekszüléskor meghalt. Először a nádor által építtetett ürömi mauzóleumba temették el. József nádor 1847. január 13-án hunyt el, a budavári palota nádorkriptájában helyezték örök nyugalomra. István főherceg 1817-ben született Budán, József főherceg fiaként. Schaum- burgban és az alcsúti kastélyban nevelkedett, a jogtudományok iránt érdeklődött. Az 1838. évi nagy pesti árvíz idején személyesen is részt vett a mentési munkákban. 1841 és 1843 között bejárta a Habsburg Monarchia tartományait, s az út során feltárt kormányzati hiányosságokat emlékiratban jegyezte le. 1843-ban Csehország helytartójává nevezték ki, e tisztséget bő három évig töltötte be. Apja halála után Apponyi György kancellár javaslatára jelölte őt V. Ferdinánd a nádori méltóságra. A Helytartótanács vezetését már 1847. szeptember l-jén átvette, de az országgyűlés nádorrá csak 1847. november 12- én választotta meg. A márciusi forradalom után a küldöttség vezetőjeként ő adta át az országgyűlés követeléseit V. Ferdinándnak. Az 1848. évi XXVIII. te. értelmében Pest megyei főispáni megbízatása megszűnt. István főherceg nyitotta meg az első népképviseleti országgyűlést 1848. július 2-án, Budán. István főherceg sikertelenül közvetített Jellasic támadását követően a fegyverszünet érdekében, ezért 1848. szeptember 23-án örökre elhagyta az országot. Két nappal később Bécsben lemondott helytartói hivataláról. Az udvarban kegyvesztettnek számított, ezért élete hátralévő részét többnyire Schaumburgban töltötte el. A gyermekkortól meglévő tüdőbetegsége miatt 1867. február 19-én elhunyt, a budai nádorkriptában helyezték örök nyugalomra. Károlyi József és Waldstein-Wartenberg Erzsébet legidősebb fia, Károlyi György36 és Lajos testvérbátyjaként született 1797. november 18-án, Kap- lonyban.37 Tanulmányait Pesten, a kegyesrendiek főgimnáziumában kezdte. Egyetemi tanulmányainak befejezése után belépett a Liechtenstein-huszárez- redbe, majd 1821-ben diplomáciai szolgálatban a párizsi nagykövetségre helyezték. 1819-ben feleségül vette Dillon Georgine grófnőt, Pollignac francia miniszter dúsgazdag sógornőjét. Ez a házasság szoros kapcsolatba hozta őt a francia udvari és kormánykörökkel. Nem sokkal ezután, 1821 őszén mind a katonai, mind a diplomáciai pályáról visszalépve hazajött, átvette a fóti családi uradalom kormányzását, s csöndes visszavonultságban élt. Felesége halála után, akitől Ede fia született, 1831-ben házasságra lépett Esterházy Miklós38 leányával, Franciskával, második fia, Sándor anyjával. Nejének betegsége miatt 1840—1843 között Itáliában, Rómában tartózkodott, azonban az asszony romló egészségi állapota miatt hazatértek. 1844. február 13-án második feleségét is elvesztette. Széchenyi István eszméi ügybuzgó barátra találtak benne külföldön is, így 1830-ban 20 000 Ft-ot adományozott az Akadémia céljaira. Elnöke volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, melynek az István-telket adományozta. A lótenyésztés ügyének támogatására megalapította az 1000 Ft-ot meghaladó Károlyi-díjat. 158
