Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)

IV. Vezető életrajzok - IV.1. Főispán

Az ország belső rendjének fenntartása érdekében 1666-ban hadat viselt Balassa Imre gróf ellen. Wesselényi Ferenc élete utolsó hónapjaiban megkezdte a magyar főrendek szervezkedését a hazai érdekek érvényesítése érdekében, de a mozgalom leleplezését és összeomlását már nem érte meg, mivel 1667. március 23-án elhunyt.

Nádasdy Ferenc 1623. január 14-én, Csejtén született. Már gyermekként, 1635-től Sopron megye főispáni méltóságát viselte. Tíz évvel később a kor több arisztokratájához hasonlóan katalizált. Az 1655. évi országgyűlésen országbíróvá választották.

Tíz esztendővel később csatlakozott a Wesselényi Ferenc által indított főúri mozgalomhoz, amelynek vezetését is átvette a nádor halála után.

Nádasdy Ferenc Wesselényi halála után 1667 májusától Szelepcsényi György esztergomi érsekkel együtt helytartói kinevezést kapott, ezzel rá hárult a Pest megyei főispáni feladatok ellátása.

A főúri összeesküvés leleplezése után, 1670 szeptemberében letartóztatták, majd a rendi szokásjogtól idegen felségsértési pert követően 1671. április 30-án Bécsben kivégezték.

Szelepcsényi György 1604/1605-ben született Nagyszombatban. Középiskoláit Nagyszombatban a jezsuitáknál végezte, utána talán tanított is rövid ideig. Tanulmányait a római Collegium Germanicum-Hungaricum falai között fejezte be 1627 és 1634 között, de doktori fokozatot nem szerzett. 1642- től a pilisi apátság javadalmát élvezte. 1644-ben már veszprémi püspöki és kancellári kinevezést kapott. Ezt követően a nyitrai egyházmegye élére került 1648-ban, majd innen a kalocsai érseki méltóságra emelkedett. IX. Kelemen pápa 1667-ben kinevezte az ország prímásává, esztergomi érsekké. Wesselényi Ferenc nádor halálától az 1681. évi országgyűlésig az ország helytartói tisztségét is viselte, Nádasdy Ferenc lefogatásától kezdve már társ nélkül. E minőségében töltötte be a Pest megyei főispáni tisztet is.

Többször járt diplomáciai küldetésben az Oszmán portán, Lengyelországban és Erdélyben. Rendkívüli igyekezetét tanúsított a Wesselényi szervezkedés leleplezése után a bécsi abszolút uralomra irányuló törekvések megfékezésében.

Az ország rekatolizálásának erőszakos szorgalmazója, és a protestáns prédikátor elleni per egyik bírája volt. Bécs 1683. évi ostroma idején minden ezüstjéből pénzt veretett, így a háború költségeihez mintegy 117 000 Ft-tal járult hozzá. Az agg érsek 1685. január 14-én, a morvaországi Litovicában halt meg, és végrendelete szerint Mariazellben, a Szent László kápolnában helyezték örök nyugalomra.

Esterházy Pál 1635. szeptember 8-án született Kismartonban. Tanulmányait 1646 és 1651 között Grazban végezte, ahol a későbbi uralkodóval, Lipót főherceggel is személyes ismeretséget kötött. Ezt követően Nagyszombatban tanult 1651 és 1653 között.

Bátyja, László 1652. augusztus 26-án elesett a törökök ellen vívott vezeké- nyi csatában, ezért ettől fogva Pál lett a családfő. Még ez évben átvette a pápai vár főkapitányi és Sopron megye főispáni posztját. Zrínyi Miklós mellett részt vett a török elleni téli hadjáratban. Az itt szerzett tapasztalatait írta meg a horvát bánról szóló Mars Hungaricus című munkájában. I. Lipót 1669-ben

Nádasdy Ferenc (1667-1671)"

Szelepcsényi György (1671-1681)12

Esterházy Pál (1681-1713)13

153