Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)

III. Pest megye hivatali (1009-2016) - III.8. Önkormányzati korszak (1990-2016)

11. Közművelődési és oktatási (16 fő): középfokú oktatási intézmények és diákszállók fenntartása, speciális nevelési igényű gyermekek oktatásának támogatása, alapfokú művészeti oktatás finanszírozása, könyvtári ellátás, levéltár felügyelete

12. Mezőgazdasági (13 fő): kapcsolattartás a megyei falugazdász-hálózattal, megyei szintű tanácskozások rendezése mezőgazdasági kérdésekben

13. Nemzetiségi társadalompolitikai tanácsnok: kapcsolattartás nemzeti és kisebbségi szervezetekkel310

Az ezredfordulót követően egyszerűsödött a bizottsági szerkezet és a 2001. évi módosításokat követően az alábbiak szerint alakult:

1. Pénzügyi Bizottság (PB)

2. Gazdasági Bizottság (GB)

3. Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság (JÜÖB)

4. Egészségügyi Bizottság (EB)

5. Gyermekvédelmi és Szociális Bizottság (GYSZB)

6. Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság (OISB)

7. Művelődési és Műemlékvédelmi Bizottság (MMB)

8. Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság (ÖTB)

9. Környezetvédelmi és Közlekedési Bizottság (KKB)

10. Európai Integrációs Bizottság (EIB)311

2010-ig a közgyűlés folyamatosan, négyre apasztotta az állandó bizottságok számát.

1. Egészségügyi, Gyermekvédelmi és Szociális Bizottság (EGYSZB),

2. Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (GPB),

3. Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság (OISB)

4. Jogi, Ügyrendi, Összeférhetedenségi és Önkormányzati Bizottság (JÜÖÖB).

A megyei önkormányzatok feladatrendszere 2012. január 1-jétől gyökeresen változott, természetes, hogy az a bizottsági struktúrára is hatást gyakorolt. A döntéselőkészítő testületek elnevezése az alábbiak szerint alakult:

1. Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (GPB)

2. Jogi és Önkormányzati Bizottság (JÖB)

3. Területfejlesztési Bizottság (TFB)

4. Megyei Értéktár Bizottság (MÉB)

A területfejlesztési feladatok hatékony megvalósulása érdekében szükségessé vált a megyei önkormányzatok összefogása. Csongrád, Bács-Kiskun és Pest megyék közösen megalakították a Duna-Tisza Közi Elomokhátsági Térségi Fejlesztési, Pest és Komárom-Esztergom megyék pedig a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanácsokat.

138