Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
III. Pest megye hivatali (1009-2016) - III.8. Önkormányzati korszak (1990-2016)
III. 8. Önkormányzati korszak (1990—2016) A rendszerváltást követően az 1990. évi LXV. törvény hozta létre a helyi, így a megyei önkormányzatokat is. Utóbbiak hatásköre nem csupán az 1945 előtti testületekkel, de a tanáccsal összehasonlítva is jelentősen leszűkült. Sem adókivetési, sem törvényességi ellenőrzési joguk nem maradt megyéjük területén. A megyei testületek egyedüli kötelezettsége a települési önkormányzatok által nem működtetett intézmények fenntartása maradt. Számuk 2001-ben 56-ra rúgott. Emellett Pest megye ekkor egy gazdasági társaságot működtetett303 A testület gondjaira bízott intézmények száma 2007-re 62-re emelkedett.30^ 2010. évre 55 intézmény, két közhasznú és egy korlátolt felelősségű társaság maradt az önkormányzat irányítása alatt.305 Az önkormányzati törvény által meghatározott feladatokat a közgyűlés és hivatalai látták el a mindenkori szervezeti és működési szabályzat alapján. Az alábbiakban csupán egy rövid áttekintést közlünk, a közgyűlés és a hivatal részletekbe menő bemutatásától el kell tekintenünk, mivel az elmúlt bő két és fél évtizedben nem csupán az önkormányzati ciklusok kezdetén kellett újjáformálni a működési kereteket, hanem — olykor kormányzati döntések következtében — még gyakrabban. A megyei közgyűlés által alkotott szervezeti és működési szabályzatok rögzítették a változások legfontosabb irányát. A történelmi hagyományokhoz hűen a megyei önkormányzat legfontosabb döntéshozó fóruma a közgyűlés lett az önkormányzati törvények (1990. évi LXV. tv. és 2011. évi CLXXXIX. tv.) által hatáskörébe utalt kérdésekben. Munkáját az egész önkormányzati ciklusra elfogadott program és éves ülésezési terv alapján végzi 1990 óta. A közgyűlés rendeletalkotási joggal felruházott testület, az általa hozott végzések nem lehetnek ellentétesek az országos jogszabályokkal, valamint nem sérthetik a települési önkormányzatok hatáskörét. A közgyűlés szavazással dönt a napirendi kérdésekben, a képviselőket az előterjesztés, a felszólalás, a szavazás és az interpelláció joga illeti meg. A képviselők tagjai lehetnek a közgyűlés állandó szakbizottságainak, valamint az eseti vizsgálóbizottságainak. Az 2000. évi szervezeti és működési szabályzat hozta létre a speciális ön- kormányzati feladatok felügyeletére kinevezett tanácsnoki intézményt. A legelső szakterületek közé a nemzetiségi, ellenőrzési, rendvédelmi, idegenforgalmi és közlekedési kérdések tartoztak. 2001-től idősügyi, idegenforgalmi és foglalkoztatáspolitikai tanácsnokokat neveztek ki, mellettük a bizottsági elnökök kapták meg a tanácsnoki címet.306 A megyei közgyűlés részére az első SZMSZ évi hat tanácskozást írt elő, amelyre állandó meghívót kapott a tisztviselők és képviselők mellett a mindenkori köztársasági megbízott, akinek hivatala a törvényességi ellenőrzést biztosította.307 A kialakult gyakorlat szerint azonban a testület hatnál többször ült össze. Általában minden hó utolsó péntekén tartották a tanácskozásokat, leszámítva a július hónapot. A közgyűlés a hatáskörök egy részét tisztviselőire, illetve bizottságaira ruházta az elmúlt évtizedekben, amelyet szervezeti és működési szabályzataiban rögzített. A kibővített jogkörű vezetőnek azonban a következő közgyűlést értesítenie kellett az így hozott döntéseiről. Az elnök például jóvá hagyhatta a szociális intézmények szervezeti szabályzatát, ellenőrizhette gazdálkodását, közbeszerzések területén pedig gyakorolta az ajánlatkérő jogait.308 A. s^emkö^ti oldalon: a megyeháza díszterme 134
