A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető (Budapest, 2004)
Tizenhétezer méter történeti forrás/A fondfőcsoportok ismertetése
második felében a Zichyek birtoka, végül egy pert követően, 1767-ben, koronabirtok lett. A török háborúkat követően újabb hullámban települtek be a szerbek, s jelentős szerephez jutottak a városi vezetésben a 18. században. Feudális kori (-1848) irataiból kiemelkedő jelentőségű a tanácsülési jegyzőkönyvek (1721-1848) sorozata és a közigazgatási iratok (1704-től) együttese. Ezek terjedelme 21 lm. A közigazgatási iratok csak 1805-ig vannak meg, az utána következő évek iratanyaga elveszett. A mezőváros adószedőjének több mint 5 fin irata maradt az utókorra a jelzett korból, s nem jelentéktelen a város úriszékének egy folyómétert kitevő 18. századi (1741-1778) fondja sem. 1848 utáni iratai közül legjelentősebb a polgármesteri iratok fondja, együttes terjedelmük 1950-ig 43 fm. Legteljesebb mértékben a közigazgatási iratok maradtak meg, de vannak a fondban választási, katonai, iparügyi, egyesületi, építési, kihágási, közellátási és ingatlanügyi iratok is. Vác. Jóllehet Vác városa a magyarországi 11. századi egyházszervezés során a Szent István által tizedikként alapított: váci püspökség székhelye lett, és már 1074-ben civitasként említi az alsó-szászországi Iburgi Évkönyv, ennek ellenére közép- és törökkori levéltára nem maradt fenn, mivel teljes egészében megsemmisült a Rákóczi- szabadságharc idején, 1709-ben. Természetesen a város közép- és törökkori történetére vonatkozó korabeli iratok - oklevelek, A váci mészáros céh mesterlevele (1860) / Meisterbrief der Metzgerzunft von Vác (1860) / Master letter of tlie butcher guild oj Vác ( 1860) Í
