A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető (Budapest, 2004)
Tizenhétezer méter történeti forrás/A fondfőcsoportok ismertetése
város egyikének, népessége a bevándorlások réven jelentősen növekedett. 1782-ben a klarissza rend feloszlatása titán - a Ceglédi Vallásalapítvány lett a város földesura, de a jobbágyfelszabadítás után is a vallásalapítvány maradt a legnagyobb földbirtokos. A 14. században még possessionak nevezett települést a 15. század közepétől említik forrásaink következetesen mezővárosnak. 1872-1929 között rendezett tanácsú, 1929-1950 között megyei város volt a közigazgatási jogállása. 1950-1984 között járási székhely. Első levéltárnokát 1874-ben nevezték ki, de az állás többször betöltetlen volt, és a levéltárnok rendszeresen ellátott egyéb közigazgatási feladatokat is. Cegléd mezőváros iratai a 18. század elejétől maradtak fenn. A feudális kori városi hivatalok közül a legterjedelmesebb iratsorozat - közel 20 folyóméter - az egykori adószedőké. A leggyakrabban kutatott irategyüttesek a mezőváros tanácsának iratsorozatai: jegyzőkönyvek, különféle célból készített népösszeírások, a tanácsi iratok 1 701-től kezdődően, a birtokbevallási jegyzőkönyvek és a közel egy folyóméter terjedelmű végrendeletek gyűjteménye. A város gazdálkodását tükröző számadáskönyvek - kisebb hiányokkal - 1715-től kezdődően vannak meg. 1848-at követően a várost irányító különböző testületek, illetve a városi tanács és a polgármester iratai az alapvető források. Az 1930-as években végrehajtott selejtezés következtében a polgármester 1872-1930 közötti iratanyaga meglehetősen hiányos. A tudományos kutatást megkönnyíti, hogy az egységes hivatal 1892-1930 között keletkezett iratait 21 tárgyi alapon kialakított sorozatba (kútlőbe) rendezték. Az 1950-ben alakult helyi közigazgatási szerv, a Ceglédi Városi Tanács iratai általában 1973-al bezárólag kerültek levéltárunkba. Kiskunlacháza. Kiváltságlevelét (1279) és nevét (Lackóháza) IV László királyunktól vette, 1872-ig mezőváros volt, s csak ezt követően lett nagyközség. A mezővárost a választott tanács kormányozta, élén a főbíróval. 1872 titán a nagyközséget a virilisekből és választott képviselőkből álló képviselő-testület irányította. Iratai csak a 17. század végétől maradtak meg, s a kiváltságlevél is csak 18. századi átiratban ismert. Tanácsülési jegyzőkönyveit 1747-től őrizzük. Mellettük körlevelek jegyzőkönyvei (1783-tól) vannak még viszonylag szép számban Az 1848-at követő évekből, a jegyzőkönyveken kívül, kevés irat van a levéltárunkban a mezővárosi időszakból. Nagyközséggé válását követően (1872-től) kicsit gazdagabb anyag áll a rendelkezésünkre. A községi elöljáróságtól pl. az 1872-1944 közötti évekből több mint 33 fin került a kezelésünkbe. A képviselő-testületi (közgyűlési) és közbirtokossági jegyzőkönyvek (1950-ig) néhány év kivételével megmaradtak, ezzel szemben a tanácsülési jegyzőkönyvek csak 1921-ig kerültek levéltárba. A község iktatott iratai is töredékesen maradtak meg, különösen szembetűnő az 1945-öt követő évek iratainak hiánya. Ráckeve. 1872-ig volt mezőváros, majd ezt követően nagyközség lett. Mezővárosként a íőbíró irányítása alatt állt, akinek a munkáját a tanács segítette. Nagyközségként képviselőW Ráckeve köiscg pecsétje (1900) Siegel der Gemeinde Ráckeve ( 1900) Stamp oj Ráckei <e village (1900)
