A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető (Budapest, 2004)

Tizenhétezer méter történeti forrás/A fondfőcsoportok ismertetése

A S-entendrei Festők Társaságának meghívója (1930) EinlaciungderMalergesellscJiaft von .Szentendre (1930) Invitation letter from tlie Pamier Artists' Company o/.Szentendre (i 930) Kis terjedelme (0,05 ím) ellenére említésre méltók a Szentendrei Festők Társaságának 1928-1951. évi iratai. Az ország festői kisvárosában, a szentendrei művésztelepen működő festőművészek - többek között Bánáti Sverák József, Bánovszky Miklós, Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Deli Antal, Goebel Ernő, Harmat Sándor, Heintz Henrik, Ilosvai Varga István, Iványi-Grünwald Béla, Jeges Ernő, Ónodi Béla, Pándi Lajos, Réti István, Rónay Kinga, Rozgonyi László, Tornyai János -, a két világháború közötti magyarországi képzőművészeti élet jeles képviselőinek tevékenysége tárható fel a különleges pontossággal szerkesztett taggyűlési jegyzőkönyvek és levelezések alapján. Erősen hiányos iratanyag maradt fenn a különböző népfrontbizottságok (független, hazafias) és szakszervezeti bizottságok működése nyomán is. XL FONDRXCSOPORT - GAZDASÁGI SZERVEK Ebben a fondfőcsoportban elsősorban ipari üzemek, kereskedelmi és közlekedési vállalatok, hitel- és biztosításügyi szervek és mezőgazdasági üzemek iratai találhatók (159 fond; 85 ím). A 19. század végén az egész országban megindult gazdasági fejlődés hatására, különösen Budapest környékén, a megye számos településén, elsősorban a városokban, sorra alakultak az ipari üzemek és egyéb gazdasági vállalkozások. Az ezek finanszírozásában szerepet játszó pénzintézetek is ekkor létesültek. Ezek iratai, főleg a 20. század pusztító háborúi miatt, többnyire elpusztultak, s levéltárba alig kerül belőlük valami. Az 1880-as évek végétől több kisebb-nagyobb gyár, üzem létesült Vácott: pl. német tőkéből a Neumann-féle Váci Ecetgyár Rt., az Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt., svájci pénzalapból a Váci Fonógyár Rt. és a fonással, cérnakészítéssel foglalkozó Salzmann és Társa Rt. Jóllehet az 1940-es évek végén államosított gyárak iratanyaga csak hiányosan maradt fenn, mégis töredékesen is hasznos kútfőt jelentenek a gazdaság-, üzem- és helytörténészeknek. A hitel- és biztosításügyi szervek közül a Nagykőrösi Községi Takarékpénztár 18591949 közötti évekből megmaradt közel 22 fm irata érdemel említést. Igazgatótanácsi és íelügyelő-bizottsági jegyzőkönyvek mellett főkönyvek, zárszámadások és nyilvántartások találhatók az anyagban. Sí