A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető (Budapest, 2004)

Tizenhétezer méter történeti forrás/A fondfőcsoportok ismertetése

levéltári gyűjteményét képezi. A megmaradt iratanyag nagyobbik része a Nógrád Megyei Levéltárban található. Az 1939-1944 között működő Bars és Ilont vármegye levéltárából a csehszlovákmagyar iratcsere egyezmény alapján levéltárunk őrzi Bars és Hont k. e. e. vármegyék alispánjának a volt Ipolysági és Szobi járás Magyarországhoz tartozó 14 községére vonatkozó iratanyagát. A vármegye alispáni iratait tárgyi alapon rendeztük, s e szerint a következő témák kutathatók benne: vármegyei és községi alkalmazottak személyi ügyei, a vármegye és a községek önkormányzatára és szervezetére vonatkozó ügyek, a vármegye és a községek köz- és szakigazgatási ügyei, politikai ügyek. Az ugyancsak tematikai alapon rendezett, darabszintű segédlettel ellátott közigazgatási bizottsági iratok a következő témakörökre oszlanak: árvaszéki, erdőfelügyelőségi, főjegyzői, főorvosi, gazdasági felügye lőségi, legeltetési társulati, pénzügyi bizottsági, számvevőségi és tanfelügyelőségi iratok. V. FONDFŐOSOPORT - MliGYHI VÁROSOK ÉS KÖZSKGHK A fondfőcsoportban hat város, Cegléd, Kiskunlacháza, Nagykőrös, Ráckeve, Szentendre és Vác, továbbá a megye községeinek iratanyaga található 1950-tel bezárólag (315 fond 1931 fm terjedelemben). A városokat a fondjegyzékben a megye községei ábécérendben követik. A községek túlnyomó többségének csak a 19. század végétől kezdve maradt fenn irata, és csak elvétve fordul elő egy-egy községnél 18. századba visszanyúló töredékes anyag. Az iratokat, egy-egy községen belül, kronológiai alapon négy csoportba soroltuk, és azokon belül kisebb egységeket alakítottunk ki, immár tárgyi alapon. Az 1848 előtt keletkezett iratok az „A" jel alá kerültek, az 1849-1871 közöttiek a „B", az 1872-1944 közöttiek a „C", végül az 1945-1950 közöttiek a „D" alatt találhatók. A községek történetének kutatásánál a legjobban használható források a képviselő-testületi jegyzőkönyvek, amelyek a legtöbb esetben kisebb-nagyobb hiányokkal kerültek levéltári őrizetbe. Ezenkívül elöljárósági iktatott iratok, adóügyi és tulajdon-nyilvántartások, lakásügyi, pénzügyi, gyámügyi, hadigondozási iratok, szabályrendeletek és körlevelek másolati könyvei kerültek levéltárunk őrizetébe. A városok iratanyaga kevesebb kárt szenvedett, mint a községeké, bár a korábbi szakszerűtlen selejtezések jelentős károkat okoztak ezekben is. Cegléd. A várost 1290-ben említik írott forrásaink először, bár a település területe már az Árpád-korban is templomos hely volt. 1358-ban kelt oklevelében I. Lajos régi időktől királyi helynek említi. Királynői birtok, majd 1782-ig az óbudai klarissza rend birtokába kerül. A török hódoltság ideje alatt szultáni (khász) birtok, és mint a nevezetes Három Kiskunlacháza község pecsétje (1900) .Siegel der Gemeii\de Kiskunlacliáza (1900) Stamp oj Kiskunlacháza village (1900) >7