A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető (Budapest, 2004)

Tizenhétezer méter történeti forrás/A fondfőcsoportok ismertetése

és az elhalálozások számáról szóló jelentések, gyógyszerköltségek stb. adatait a Kolerabizottmány jegyzőkönyvei őrzik. A Vasúti Kisajátítási Bizottmány (1841-1848) irataiban a Budapest-Vác, valamint a Budapest-Szolnok között épülő vasútvonallal kapcsolatos kisajátítási ügyeket találjuk, ugyanott a tervezett vasútvonal térképszelvényeit, az érintett községek és városok támogató és nem egyszer elutasító véleményét. 1847 tavaszán hatalmas éhínség gyötörte a lakosságot. Az ínségesek összeírását, az igények felmérését, a támogatás megszervezését az Élelmezési Bizottmány végezte. A „megyebeli árvákra ügyelő küldöttség" feladata volt, hogy az árvák javaira és nevelésükre gondot viseljen. A küldöttség elnöke rendszerint a másodalispán volt, munkáját egy ügyész, a központi szolgabíró és annak esküdtje, egy jegyző és 8-10 táblabíró segítette. Évente legalább négyszer üléseztek, jegyzőkönyveiket a közgyűlésnek bemutatták. A nemesek árváira közvetlenül felügyeltek, a nem nemes árvák ügyeit csak mint fellebbviteli hatóság ellenőrizték. A bizottság jelölte ki a gyámatyát, intézkedett az árva vagyon kezeléséről, bérbeadásáról. A küldöttség feladataihoz tartozott még a bírói úton zár alá vett javak kezelésének ellenőrzése is. Pest-Pilis-Solt Vármegye Arvaküldóttségének iratait az 1803-1848 közötti évekből őrzi levéltárunk. A bizottságok - nem teljes - sorát Pest-Pilis-Solt Vármegye Színészeti Választmánya említésével zárjuk. Köztudott Pest vármegye szerepe az ország első színházának megvalósításában, A Nemzeti Színház részvénye (1837) Aktie des Naúcmaltheatefs (1837) I The share ofú\e National Tlieatre (1837) IX